Fütyülök én a magyar kormányra, csak azt kívánom, hogy a János gyógyuljon meg!

„Az is ritkán fordul elő, hogy én kommentre reagálok, de most azt mondja az Ágnes, hogy kénytelen vagyok. Miközben teljes mértékben tiszteletben tartom mindenkinek a véleményét, egyáltalán nem értek egyet a következő bejegyzéssel: ,

Azért igazságtalan ez a felvetés, mert én általában vagyok totálisan elégedetlen az egészségüggyel, nem csak Gálvölgyi János ügyét illetően. Nagyon úgy tűnik, hogy sokan nem olvasnak figyelmesen, mert én a következőt – szerintem érezhető iróniával – írtam:

»Ami a mentőket illeti, akik egy órás várakozás után sem mentek Jánosért, én nagyon azt ajánlom, hogy most senki ne foglalkozzon se Pintér Sándorral, az egészségügyért felelős rendőrrel, se a Fidesz egészségpolitikájával, mert most nem erről van szó!«

Bizony, nem erről van szó, hanem arról, hogy amiről ugyancsak írtam, hogy bár szinte biztos, hogy emberi hibáról (a diszpécseréről) van szó, rögtön hozzáteszem, hogy vitán felül, rendszerhiba miatt vitték a lányai kórházba Gálvölgyi Jánost és nem az arra hivatott mentő.

Én értem azt a kommentelőt is, aki megjegyezte, hogy a szerbiai iskolai lövöldözés miatt lemondott az oktatási miniszter, na de hát könyörgök, mi magyarok vagyunk! A Nemzeti Együttműködés rendszere kizárja, hogy egy miniszter, például Varga Judit csak azért lemondjon, mert kiderül, hogy a felügyelete, irányítása alatt álló egyik terület, például a bírósági végrehajtói testület környékén sok százmilliós korrupcióra derült fény.

Én közelről ismerem Pintér Sándort, ő egy fegyelmezett rendőr, neki egyrészt esze ágában sem volt elvállalni az egészségügy irányítását, másrészt esze ágában sincs lemondani, mert ahogy már írtam, a Nemzeti Együttműködés Rendszere ezt nem viselné el.

Egyetlen példa, hogy igazoljam az állításomat: Kovács Ákos kifejezetten szarul ír (hogy milyen zenész, azt nincs jogom megítélni, én csak a szövegekhez értek). Mi következik ebből? Hát az, hogy a húsz évvel ezelőtti, ócska, pocsék novellájából filmet csinálhat.

Egyszóval, hagyjuk már a mentős diszpécsert, meg az asztmás gyereket könnygázzal lefújó rendőrt! Ők kifejezetten a jelenleg regnáló hatalom termékei. Aki nem hiszi, olvassa a Magyar Nemzet c. nyomtatványt és benne Apáti Bence, Harangozó Gyula-díjas táncos, főmunkatárs »írását«!

Igazából nem kellene mással foglalkozni, mint Gálvölgyi János állapotával. Fütyülök én a magyar kormányra, egyelőre csak azt kívánom, hogy a János gyógyuljon meg!

Nyitókép: Képmetszet