EP-képviselők szereptévesztésben

„Az Európai Parlament sorra küldi Magyarországra »vizsgálóbizottságait«. Tavaly novemberben az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) Bizottságának küldöttsége érkezett hazánkba, az elmúlt napokban pedig az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) tagjainak budapesti látogatásától volt hangos a sajtó.

Az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának 228. cikke teszi lehetővé, hogy az európai parlamenti bizottságok ún. tényfeltáró látogatásokat szervezzenek a tagállamokban, főszabály szerint korábbi petíciókban felvetett ügyek kivizsgálására. Ki kell emelni, hogy az EP belső szabályzatáról van szó, amely nem írhat elő kötelezettségeket a tagállamok számára, így a nemzeti hatóságoknak, kormányzatoknak nem kötelező fogadniuk ezeket a küldöttségeket. 2023 márciusában a görög kormányzat például nem fogadta az EP Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) küldöttségét, amely éppen a tömeges vonatbaleset után és egyben választási kampányidőszakban látogatott az országba. 

Így tehát ha a nemzeti közigazgatási szervek, állami vezetők vagy kormánytagok fogadják az EP képviselőket, diplomáciai gesztust gyakorolnak a párbeszéd jegyében, mert fogadási, tárgyalási kötelezettségük nincsen. Ebből a szempontból különösen érdekes arról olvasni, hogy a napokban Magyarországra látogató EP küldöttség »hiányolta« a Varga Judit igazságügyi miniszterrel való találkozót. Az EP-képviselők rangban a miniszteri szint alatt helyezkednek el, semmi sem indokolja, hogy az EP küldöttségek mindig miniszteri szintű fogadtatásban részesüljenek. Azokat az alkalmakat kellene inkább jobban megbecsülniük, amikor erre mégis sor kerül – mint az már Magyarország esetében is többször megtörtént az elmúlt években.”

Nyitókép: Getty Images