Törékeny viszonyok Magyarországon

„Most különösen találó a közhelyszerű igazság: csak a változás állandó. Az európai gazdaságokban a szemünk láttára zajlanak gyors átalakulási folyamatok külső hatások és belső tényezők nyomán. Példa erre, hogy a tagállamok – csekély kivétellel, ami minket érint – egy év alatt gyakorlatilag leváltak az orosz gázfüggésről, megteremtve a műszaki feltételeket, vállalva az átállás költségeit. Hasonlóan gyorsan épülnek ki most új hadiipari kapacitások. Ukrajna megtámadását követően rövid időn belül a NATO-csatlakozás mellett döntött két északi ország. Az ukrán védelmi képesség támogatásában és a NATO keleti szárnyának megerősítésében játszott kiemelkedő szerepe révén biztonságpolitikai, védelemgazdasági vonatkozásban megnőtt Lengyelország, a baltiak, Románia szerepe.

Gazdasági és geopolitikai értelemben keletre és északra mozdul el az európai közösség súlypontja, különösen, ha megindulhat az ukrán újjáépítés.

Makrogazdasági vonatkozásokban is radikális fordulatok zajlanak újabban az Európai Unióban. Rendkívüli eseményként érte a világot a 2020-as járvány, amely csaknem egyidejű gazdasági leállást okozott. Az EU megfelelő gyorsasággal és költséghatékonyan szervezte meg a védőoltás beszerzését és szétosztását, valamint a korábbi költségvetési vitákhoz mérten villámgyorsan megállapodott a gazdasági újraindítás támogatását célzó helyreállítási alapról és az integráció működési logikájában újat hozó közös hitelfelvételről.

Globális összevetésben Európának a Covid-járványra adott járványügyi és gazdasági válasza jónak mondható. A pandémia viszont ismét megmutatta: nincsenek teljesen szimmetrikus sokkok. A tagállamokban jelentősen különbözött a gazdasági teljesítmény visszaesésének a mértéke, mint ahogy később a kilábalásé is. A járvány lefutását követően szinte egyszerre indult meg a gazdasági újrakezdés, ám a helyreállítási fázis a szorosan összekapcsolt tagállami gazdaságokban nem alakult teljesen szinkron módon.”

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre