Álmodtak egy világot maguknak, most ott állnak a kilépő papírjaikkal

Igen, a régi kommunisták a nagy győzelem után kis idő múlva szorgosan kezdték irtani egymást, de a szívósabbak sajnos újratermelődtek. Most azt hiszem, ez a generáció már annyira látványosan hülye, ráadásul még koncepciójuk, céljuk sincs a nyilvánvaló szabad rabláson kívül - mindez borzasztóan kezdi irritálni a köznépet. Szóval a végkimenetel előttem nem kétséges: vagy magukat falják fel, vagy az emberek vágják nyakon őket. Sajnos, írmagjuk mindig marad.

Ambrózy: egy gondolkozó ember. Becsüljük meg.

Berendeztek maguknak egy (mikro)világot a legfennköltebb eszméik alapján, és nem képesek elviselni. Ezt az alapvető bölcsességet hagyták figyelmen kívül a rendkívül progresszív szerkesztőségek és NGO-k vezetői, vezető munkatársai és egyéb szellemi világítótornyai. -------------------------- 1. Rendez hang nem van, bullshit z-s hang.Olyan hang, hogy rendel nem van. A rend hang a ra és re stumától ered, a red nazális formája, itt nem ana-val. De logikusan a ranni igétől is rakódna vanni. A rend-től ja kausatív-presenzvel rakód rengyni ige, ettől rakód a rengyó,a Befehl, ez racionális, rekkje, hogy A-ra ranakered a B, és így a rengyár a Befehlshaber. 2. Világ? Világja stak a kretény libcsinek van, a magyarnak erda és árda és rakumány, ha Licht úgy bolja. De ezt ana rakumányt rakuják, rengyük és racionálisan beszéljük regyük. 3.Költ? Az ö magyarlosza hang, de a kelt jevevényhang, így dúrgerni. Kelet? Volt az előbb az er gyök:de ha itt vagyunk, úgy sokkal rakhatóbb lenne a kelet helyett, ana litván hang-tól ered, keltiu, az erjeszu, erjeszta. A kelet hangot dúrgern kell. De van nekünk az er gyökünk, ez jesz-vel erjesz. Azt kellene így modnani az Ostra, hogy erjeszta. Az Abend jobb a nyugat helyett, germán hneig-ből jön a nyug, de jobb hang az esni. Az esni nem a gyök, hanem itt is az er a gyök. Az erjesz lehet a germáninnen fallen is. De a magyarnak innen csak rise. Az ereszu a nyugat .De ha itt vahgyunk, úgy támad? Az Angriff magyarul jobban rakható a csu stmától. Feltámadás? Erjeszni, erjeszedés. Sokkal jobban rakni van így az auferstehen. Ha itt vagyunk úgy az emelked se kell. .Emelkedik? Hát az emel etimológiája bizonytvész, duadna vanni az indogermán em gyöktől, ahogy a latinnak innen is ott van. De vahn itt egy sokkal jobban rakható hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er gyököt nagyon jól rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Sokkal jobban rakhatóbb az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar. 4. Eszme? Az ész egy maradáj hang az indogermán ueidh stumától, rokonja a vizsgál, libcsi jevevényhang, és vigyáz és vicc is. Az észt dúrgerni az uer stumára, őr: Figyel? Figyelmezetet? Az etimológia bizonylosz, vanni duad a fi stumától is, ahogy spitz, vagy a spahen stumától. Nem van rakni. De sokkal inkább rakni van az uer stuma, ennek magyaros formája az őr, a vár már nem, az őred. Az uer stuma rakórekkésje a wahrnehmen, így helyettje a figyel: őrjni, van kausatív-presenz ja-nk. őrjni:wahrnehmen. őred: warten. őrt: schützen, t-vel. őru: nem vár. őrda: nem várda. őrjedni: sich kümmern. őrnyni: warnen. órnya, őrnyung. És így a hülye bullshit hang figyelmeztet helyett, ahol a z bullshit, és ma-ra, és a tat is, sokkal egyrakásúbb, rakni vanóbb: őrnyni. Van nekünk az uer stumánk, erre a presenz ana, ahogy va, és a kausatív-presenz ja, így rakód őrnyni. Főnévnek innen rakód vanni az őrnya a Warnung és az őrnyó, az outpost. 6.Raknak, rengynek, regynek, ratynak rakumányt rakandmány rakuján... Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) vahn a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. De persze az empíriának részje van a renden, ráción, de az ethosznak is. Az empíria itt inkább rekkent, mondjuk a Dragon Ball-tól. 7.Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódott e(itt, id, így, én, egy) és rakódott az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódott az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyelből rakni duadó, hogy így az al jenseits is, és így van duadni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. 8.Hagy? Nem bírom a hangot. A hang nem fingár, de bullshit. A hagy a szak stumától ered, indogermán sék, attól a szel is, ahogy hánt, hány, hull, hal-halad,had, indogermán kat, germán hadu. Én inkább azt mondanám, hogy vészta vagy loszta, vagy léhanta, vagy léhta. Van a lo-le stuma, ettől a lom, lomha, ló a lova, a lop, germán lopjan, a lomb, lotyó, és a laza, de magyarosan inkább losza, hisz a lausswa-val volna így egy a lassúval. Így loszni, germán sz-vel, indogermán sz-vel, ahogy a vesz-vésznél is. Van az indogermán au stuma, ez a va-vá, a vá táveredés is, és a ve-vé, ahogy vesz-vész. Az indogemrán au stumától ered a van is, va-ana. De a ve-vé-s formától a West, vészta, ahogy a wesen is, sz-vel. A német hosszú é-vel mondja, így volna rakni hogy vészan is, ana presenzvel, de duadna vanni, hogy ez inkább vesz. De ott van a lé stuma is, ettől a léha és a léhány, vagy a léhma, ahogy a relikt, így mondhatjuk, hogy léhanta. 9. Szerkeszt? ilyen hang nem van.Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 10.Vezető? Ez a hang igen szlávos, az uegh stuma magyaros formája uh stuma. DE a magyarnak rejku vahn és regerda, így a hangok: rakó, raktár, rengyár, rektár, regény. 11. Szellem? Ilyen hang nem van, stak nyelvkakilás.

Csak az érthetőség kedvéért: a keleti kitérő után germán földre elviselhetetlen, kibírhatatlan környezetet, amiben nemcsak mindenki elnyomó és elnyomott, -------------------------- 1. A germán a magyar, a magyar nyelv A germán nyelv és Az indogermán. 2. Nem csak, hanem írva stak, a hang magyar, hisz germán, a germán stak, staka. 3. Ért? Stak er és ár stuma van, ér nem:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) vahn a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 4.Lehet? A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól lett így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár lenne, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va. A határ hang az kétrakású lett, ahogy a hat ige lett az árt, a duad, az örökni. A lenni, lesz az indogermán le stumától erednek, vagy leu, ettől a lomb, lom, lomha, lotyó, lop, lova, a ló, lona, lovana, Lohn... és a laza is, de inkább losz, ahogy lös. A lesz annyi ahogy lösen, loszni, laza, sz akcióssal, ahogy vész. Nem rakom, így inkább magyarosabban duadni, ez így magyar mögen, bő, vagyis be. Így: -duad van, va-ana -duad vesz A veszély helyett raktábban duadna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá lesz az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. És: duadbar: Gazdag? az etimológiája bizonylosz, de libcsizmus. A magyarnak rejku van, így a hangokat dúrgeri kell, hogy szegény és gazdag, az etimológiájuk nem rakta. Így: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Lehet így a bír bar-bér flektált formája. Mondjuk Ukrajna béres, van bér, nem bér-losz(lo-le stuma, ahogy lomb, lonó, lova, vagyis ló, lotyó, lom, lomha...), hisz az öreszor bírongja a kádat. A német bar a bér, ahogy barma, így rakódna rakandabéres. De lehet az indogermán beu, vagyis bő stumától is, hogy bősz, vagy a du-tól, indogermán teu, hogy duas. 5.. Kelet? Volt az előbb az er gyök:de ha itt vagyunk, úgy sokkal rakhatóbb lenne a kelet helyett, ana litván hang-tól ered, keltiu, az erjeszu, erjeszta. A kelet hangot dúrgern kell. De van nekünk az er gyökünk, ez jesz-vel erjesz. Azt kellene így modnani az Ostra, hogy erjeszta. Az Abend jobb a nyugat helyett, germán hneig-ből jön a nyug, de jobb hang az esni. Az esni nem a gyök, hanem itt is az er a gyök. Az erjesz lehet a germáninnen fallen is. De a magyarnak innen csak rise. Az ereszu a nyugat .De ha itt vahgyunk, úgy támad? Az Angriff magyarul jobban rakható a csu stmától. Feltámadás? Erjeszni, erjeszedés. Sokkal jobban rakni van így az auferstehen. Ha itt vagyunk úgy az emelked se kell. .Emelkedik? Hát az emel etimológiája bizonytvész, duadna vanni az indogermán em gyöktől, ahogy a latinnak innen is ott van. De vahn itt egy sokkal jobban rakható hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er gyököt nagyon jól rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Sokkal jobban rakhatóbb az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar. 6.Nem föld, az ö magyarlosz, hanem feld, vagy fold. De a magyar ide azt mondja, hogy erda, az erda az er stumából ered, ahogy ered, az erda az ered. Az erda az ered az er stuma flektált formájától, az árdától, ahogy az erjeszják, az árnyak. 7. Nem visel, hanem bírong, a bír, beran stumától ong-val, magyarul így bírong. De nem el, ez németizmus, a dungely rekkin az el nem per-vor-ver-für. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó, ahogy empty az e-től ered, m-vel úgy igenstak rakni duad. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Én az anava-t bírom, anavabírong. Nem igen bírom a talan hangot. Vagy legyen a lo-le stumától, ahogy ettől a lop, germán lopjan, a lomb, a gemrán laumb, laub, lotyó, lonó, lom, lomha, losz vagy laza, a losz. Vagy így igen nakrekkta a vész, az indogemrán au stumától, ahogy va-vá, val-vál, ve-vá, vesz-vész. 8.Környezet? Bullshit hang, inkább omtoal. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a vahn tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarinnen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, lesz: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel lehet ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó, ahogy empty az e-től ered, m-vel úgy igenstak rakni duad. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Vagyis: om, old, ol, oldalt, erre a to, ahogy ott, itt, és erre az al, überall. 8.A nyom bizonylosz etimológiájú hang. A magyar nyelv indogermán és germán, germagyar, és a magyar, indooermán-germán grammatika rekkint kell az etimológiát rakni. A nyomnak innen a ja stakis kausatív duad vanni, ja kasuatv-presenz, nem nazális: nyak, hunjak, nyug, hneig, kuny, knei... A nazális csak ott vahn: anya, germán ana, az atya a germán ata, a nyanya a néni. Három hang is lehet csak mb-ben: hnípen, a nyug, hu stumától, vagy a knipen, a kneifen, vagy a nippen. Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel lesz dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakom. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni lehet annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg lesz, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. Így nem el, hanem: anavadúrong, anavaamal, vagy stak amal, tovadúrong, altodúrong.