Egyszerűen nevetséges, hogy bárki megveszi ezt a kriptokakát – körülbelül így aposztrofálta a világhírű Warren Buffett befektetőtársa, a Berkshire Hathaway Inc. 99 éves alelnöke a bitcoint és társait. A dollármilliárdos befektető Charlie Munger „egy teljesen őrült, hülye szerencsejátéknak” írta le nemrég a kriptobefektetéseket egy nyilvános közgyűlésen, amelyet a neves CNBC is közvetített.
Halaska Gábor írása a Makronómon.
Hagyományos értelemben véve a bitcoin, az ethereum és a top 10-20 vagy akár a top 50-100-féle kriptopénz nem tekinthető piramisjátéknak, de több mint tízezer ilyen eszköz van, a két fent említett, jól ismert kriptodevizta valójában csak a jéghegy csúcsa.
Hatalmas, nyitott kérdés a mai napig, hogy ezek az elképesztő mértékben megdrágult virtuális kódsorok tartósan drágák maradnak, vagy egyszercsak végleg kipukkad a 2017 óta igazán nagyra fújt kriptolufi.
Legutóbb múlt év vége felé, novemberben rendült meg igazán a bizalom a kriptovilágot működtető hatalmas tőzsdék egyike, az FTX iránt.
A minap pedig egy újabb fontos “figyelmeztetés” érkezett egy igen idős dollármilliárdos, Charles Munger részéről, aki a világhírű nagytőkés, Warren Buffett befektetőtársa, a Berkshire Hathaway befektetővállalat 99 éves alelnöke. A dollármilliárdos Charlie Munger sokat látott befektető, szavára pedig érdemes lehet odafigyelni.
A Berkshire Hathaway alelnöke nemes egyszerűséggel a minap "értéktelennek" nevezte a virtuális devizákat a Daily Journal Corporation kiadóvállalat februárban megtartott éves részvényesi közgyűlésén.
A CNBC Becky Quick által vezetett reggeli hírműsorában, élő egyenes adásban az alábbiakat mondta.
A kriptopénzek támogatói persze azt állítják, hogy a digitális eszközök biztonságosabb adatvédelmet, jobb pénzügyi tranzakciós sebességet és alacsonyabb költségeket kínálnak, mint a hagyományos pénzintézetek.
De Munger, a 2,3 milliárd dolláros (közel 820 milliárd forintos) nettó vagyonnal rendelkező öreg részvénybefektető ezt nem veszi be.
"Szerintem azok az emberek, akik ellenzik az álláspontomat, idióták, így nem hiszem, hogy van racionális érv az álláspontom cáfolatára" – állította a döbbent hallgatóság előtt.
Munger megjegyzései a kriptobefektetők és bitcoin hívők tízezerei számára keltettek megütközést, de úgy tűnik, hogy az elmúlt egy év – legalább részben – Mungernek ad igazat. A bitcoin és az ethereum árfolyama a 2021 október-novemberi csúcsokról mintegy harmadára zuhant.
A CNBC beszámolója szerint a kriptopiac tavaly nagyjából 2000 milliárd dollárt vesztett. A legnépszerűbb kriptovaluta, a Bitcoin, csak 2022-ben értékének több mint 60 százalékát veszítette el.
Mi, mennyi? Mennyit ér?
Ezek a sokezer milliárd dolláros számok pusztán a napi árfolyam és a piacon lévő mennyiség potenciális szorzatából jönnek ki, amit a részvények esetén használt piaci kapitalizáció (market cap) mintájára számolnak. Ám ez kissé félrevezető, mert azt feltételezi, hogy a csúcsárfolyamon az összes befektető egyszerre eladhatná az eszközét. Ám ez nem igaz, hiszen, ha mindenki egyszerre csak eladni akarna, akkor az árfolyam perceken belül szinte nullára este…
És ugyanígy: a szerény árfolyamon sem lehetne az összes bitcoint felvásárolni, hiszen az drámai módon felhajtja az árakat.
Azaz a bukás és a nyereség ilyen értelemben hipotetikus, akár a részvények esetén. Azzal a különbséggel, hogy a részvények mögött vállalati érték van, a bitcoin mögött pedig legfeljebb a megalkotásába (kibányászásába) fektetett áram lehet valamiféle értékmérő. Ha tetszik, ha nem a kriptodevizák mögötti érték pusztán annyi, amennyit a befektetők “belegondolnak”. Ha persze a kriptók egyszer digitális arannyá és ezüstté válnak, akkor a szkeptikusok nagyot tévednek. Így ma nem lehet igazán tudni, hogy 5-10 év múlva egy bitcont egy dollárt vagy 100 ezer dollárt fog-e érni…
A következő nagy pofon a bitcoin szerelmeseinek az FTX, az egykor 32 milliárd dollárra értékelt, mára csődbe ment kriptokereskedési platform összeomlása volt.
Ez látványosan megingatta a befektetők bizalmát, mivel az iparág máig megérzi e nagy tőzsde összeomlásának hullámait.
"Sok amerikai kezd rájönni, hogy a kriptopénz csak egy spekulációs mánia, és az iparág tele van csalókkal" – mondta James Royal, a Bankrate egyik vezető riportere a CNBC Make It-nek.
És valóban: a CNBC All-America Economic Survey szerint
Visszakanyarodva Munger nyilvános “ámokfutására”, az öreg befektető róka azt is elmondta, nem büszke az országára, "amiért (a pénzügyi szabályozás) megengedte ezt a szart".
Munger ráadásul korábban már sürgette az amerikai kormányt, hogy tiltsa be a kriptovalutákat. Most részben teljesülhet a kívánsága, mivel a kriptoipar egyre több szabályozói szigorítással néz szembe.
A kriptokereskedő cégek és befektetési tanácsadók fokozott ellenőrzése az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (az SEC) idei legfőbb prioritásai között szerepel, amint azt az ügynökség "2023-as vizsgálati prioritásokról szóló jelentése" is felvázolja.
A SEC vizsgálatai a jelentés szerint a "kriptovaluta vagy kriptovalutához kapcsolódó eszközökkel való kereskedésre vonatkozó ajánlatra, értékesítésre, ajánlásra vagy tanácsadásra" fognak összpontosítani.
Az SEC pár hete meg is szavazta a szövetségi szabályok kiterjesztését, amelyek – ha törvénybe iktatják – végre megkövetelhetik a kriptotőzsdéktől, hogy eszközeiket egy szövetségi vagy állami bejegyzett banknál tartsák, amely letétkezelőként jár el az ügyfelek virtuális valutája felett.
A javaslat a kriptocégeket szigorú felügyelet alá helyezi, írta nyilatkozatában Mark Uyeda SEC biztos. Az amerikai szabályozók már figyelmeztették a befektetési bankokat, hogy a kriptovalutával való kereskedés számos kockázatnak teszi ki őket, beleértve a csalást és az átverést.
Róka fogta csuka helyzet keletkezik most: egy tanácsadó letétbe helyezhet kriptoeszközöket egy banknál, de a bankokat a szabályozó hatóságaik figyelmeztetik, hogy ne helyezzenek letétbe kriptoeszközöket – húzta alá minapi nyilatkozatában Uyeda.
Címlapfotó:123rf.com
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
