„Néhány napja részt vettem egy médiáról szóló konferencián, amely, ha jól értettem a szándékot, a normalitás és abnormalitás témakörét járta körül. Arra gondoltam, hogy leírom, ami ezzel kapcsolatban eszembe jutott, mintegy szélesebb körű vitára bocsájtva.
Szóval, a magyar jobboldal iszonyat erős.
Ez közhely. Mindenki tudja, még az ellenfelei is. De vajon miben és hol erős? A hardpolitikában mindenképpen. Sorra nyeri a választásokat, az ellenfelei reménytelen helyzetben, a magyar választópolgárok többsége pedig lélektanilag is elfogadta, vagy legalábbis felkészült rá, hogy hosszú évekig, ha nem évtizedekig, ebben az országban jobboldali konjunktúra lesz.
De vajon elég erős, egyáltalán erős-e az általa nyújtott kulturális minták vonzerejében? Itt »kultúra« alatt inkább »életformát«, az »élet megélt módját« értem. A kérdés talán annál is inkább indokolt, merthogy a jobboldali közbeszéd rendre visszatérő eleme az abnormalitás elítélése. Folyik tehát egy kulturális jellegű küzdelem a norma meghatározásáért.
Na mármost, hiába rendkívül erős a jobboldal a hardpolitikában, ha elveszíti a normák meghatározásáért folytatott küzdelmet a softpolitikában. Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy ez a helyzet, legalábbis, ha a jobboldal megnyilvánulásaira figyelünk.”
Nyitóképen: A 2022-es Békemenet. Fotó: MTI / Czeglédi Zoltán