„Orbán Viktor a szokásos keretek között és közönség előtt tartotta meg idei évértékelő beszédét, ezzel pedig bizonyára megadta a magyar közélet tematikáját a következő hetekre. A beszédből szerintem öt általános trend olvasható ki.
A háború kérdése 2022-ben kétharmadot hozott a kormánynak. Tavaly februárban az ellenzék katasztrofálisan nyúlt hozzá az Ukrajna elleni orosz agresszióhoz, így Orbán elérte, hogy magát béke-, az összefogást háborúpárti közösségként pozicionálja a kampányban. A harcok azóta területileg szerencsére nem terjedtek ki, de politikailag annál inkább. De facto az USA és Európa nagy része belesodródott a háborúba, és mivel az ellenzéki pártok azóta sem tudnak ezzel kapcsolatban világos álláspontot kialakítani, lényegében felkínálják a lehetőséget, hogy a kormányfő helyezze el őket ismét a térképen. Méghozzá ugyanoda, ahová tavaly ilyentájt: a háború oldalára. Ami Orbánnak kitűnő lehetőség, hogy egy számára kényelmes koordinátarendszerben értelmezze és magyarázza a magyar belpolitikát, az ellenzék előtt bénító kihívás. A nyugati szövetségi rendszert, az EU és a NATO melletti elköteleződést, az onnan rájuk nehezedő nyomást kellene összhangba hozni a magyar társadalom békevágyával és a háborúba való sodródással kapcsolatos félelmekkel. Mindezt pedig úgy megtenni, hogy valami mást mondjanak, mint a miniszterelnök. Egy biztos: a Fidesz mindent meg fog tenni, hogy a háborús belpolitikai csapdából, ha már belesétált, ne engedje ki az ellenzéket.”
Nyitókép: Földházi Árpád
