Elolvassa a világpolgár a cikket, és megállapítja: a magyarok ellenségesek, kiszolgálják Putyint, homofób aktivistáik eveznek a Dunán.
„Pressman a Telex vállán is kisírhatta volna magát a rongyos háromszázmillióért, amit a minisztériumától kapnak. De hol maradt volna akkor a kívánt médiahatás? Amit a világ egyik legbefolyásosabb sajtóorgánuma, az online kiadásával együtt világszerte tízmilliók által olvasott The New York Times biztosít? Így meg elolvassa a világpolgár a cikket, és megállapítja: a magyarok ellenségesek, kiszolgálják Putyint, és homofób aktivistáik eveznek a Dunán.
Ha pedig majd amerikai lobbistát fizetünk, hogy helyrehozza a tengerentúlon ezt az országképet, akkor le lehet adni a drótot az ellenzéknek, hogy milyen sokba kerül, miközben nincs vécépapír a kórházakban. Bravó! Ezek után csak egy kérdés van: mégis, mit akar elérni nálunk Pressman, már persze azontúl, hogy eljátszik egy szerepet?
A feltűnési viszketegségben szenvedő diplomata olyan, mint az a futballbíró, aki azt hiszi, miatta jár a tömeg a stadionba. Sérelmezi, hogy a magyarokat nyilvánosan utasítgató szavait a kormány visszautasítja, majd újra és újra okot ad erre? Pedig ha tárgyalóasztalhoz akar(na) ülni, rendelkezésre állnak diplomáciai csatornák. Igaz, az is beszédes, hogy öt hónapja nem jut be a miniszterelnökhöz, aki az előző amerikai nagyköveteket heteken belül fogadta.”
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
A szervezet ma már egyre inkább a mélyülő nemzetközi törésvonalak tükre.
Sokan a mai napig nem tudják megszokni, de elfogadják.
