A miniszterelnöknek idén nem kellett tömegeket megszólítania. Nem kellett attól tartania, mi történik az esedékes választáson. Üzeneteket kellett eljuttatnia a megfelelő helyekre.
Egy politikai beszéd, egy előadás, egy évértékelő kiváló táptalajt jelent elemzők, véleményvezérek, médiamunkások számára. Napokig, hetekig, de néha napján évekig is eltarthat egy-egy szónoklat kivesézése: értelmezése, kontextusba helyezése, hatásának vizsgálata. Főleg, ha annak a politikai beszédnek már az első pillanatától súlya van.
Az elemzők elhelyezik a beszédet egy adott koordinátarendszerben. Kőbe vésett szempontjaik azonban nincsenek. Van, aki az elhangzott témákra reagál. Tett-e említést ismét a szónok Zelenszkijről? Volt-e szó inflációról? Vannak, akik a környezetet nézik. Akadt-e EU-s zászló a pódium mögött? Kik ülnek a közönség soraiban? Akadnak, akik a stíluselemeket kutatják. Mit visel az előadó? Milyen kifejezések hangzanak el? És olyanokkal is lehet találkozni, akik a beszédre mint big datára tekintenek. Hányszor hangzott el, hogy Soros? Mennyi mondatot szentelt az akutál-, hány bekezdést a külpolitikára a politikus?
A véleményvezér érzelmileg viszonyul az előadáshoz. A jó-rossz, a helyes-helytelen dichotómiába ülteti az előadást. Elmondja, mi tetszett benne, mi hiányzott belőle. Rajong érte vagy elítéli azt, kitől mit várnak el. Mégpedig a közönsége.
A médiamunkások viszont nagyítanak, kicsinyítenek. Kiragadnak, összekapcsolnak.
És igen, nem a jó-rossz, a helyes-helytelen koordináta mentén dolgoznak, ha évértékelőről van szó. Politikai érdekük szól amellett, hogy mit mondanak a mikrofonba például az épp az évértékelő siető celebek, üzletemberek arról, hogy Bencsik András az oroszoknak szurkol? Nem gond, hogy almát a körtével. Nagyon nem.
E tudományos, érzelmi és politikai munkák mára szerintem elvégeztettek.
De Orbán Viktor magyar kormányfő idei évértékelője nem nekik szólt. És ezúttal nem is igazán nekünk: választópolgároknak.
A miniszterelnöknek idén nem kellett tömegeket megszólítania. Nem kellett attól tartania, mi történik az esedékes választáson. Orbánnak üzeneteket kellett eljuttatnia a megfelelő helyekre. A nyugati szerkesztőségeken is túlra, mondhatni: Joe Biden, Jens Stoltenberg, Olaf Scholz, Ursula von der Leyen, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij asztalára.
Szentségtörés-e például, ha Orbán ezt mondja évértékelőjében: „A háború felszínre hozott néhány tanulságos és súlyos igazságot is. Ne menjünk el mellettük szó nélkül. Itt van rögtön elsőként a NATO-tagságunk kérdése.”
Nem, nem szentségtörés. Tudatosítani kell, még ha ma Európában kisebbségben is van ez az álláspont, a NATO egy katonai, védelmi szövetség, „nem háborús szövetség”.
Megdöbbentő kijelentés-e, ha magyar kormányfő úgy fogalmaz évértékelőjében, hogy „a jövőre nézve az is tanulságos, hogyan veszítettük el a békepárti szövetségeseinket. Egy évvel ezelőtt még nem voltunk egyedül a béketáborban. Ott voltak például a németek, akik nem szállítottak fegyvert, csak sisakokat. Ehhez képest néhány hét múlva Leopard harckocsik vonulnak keresztül Ukrajna földjén keletre, le, az orosz határ felé. Talán még a régi térképek is megvannak.”
Nem, ez sem megdöbbentő.
„Európa a háborúba sodródás perceit éli. Vékony pallón egyensúlyoz. Sőt, valójában már közvetett háborúban állnak Oroszországgal; (…) őszintén szembe kell nézni azzal, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz”.
Ki kell mondani: Orbán 2023-as évértékelője egy üzenet; mégpedig a békepártiak üzenete azok számára, akik pénzt, katonai eszközöket, fegyvert, kiképzést adnak egy harmadik félnek, Ukrajnának, amelyet egy negyedik fél, Oroszország agresszívan megtámadott. E lépések helyett tűzszünetre, béketárgyalásokra lenne szükség. Washington és Moszkva között.
És ki kell mondani azt is: a kormányfő évértékelője egy, a politikacsinálás szempontjait egytől-egyig tartalmazó, professzionális beszéd volt; kulcsszavak ismertetése, a múlt, a jelen összegzése, értékelése, a jövőbeni célok kitűzése.
Magyar és európai színtéren.
Nyitókép: Facebook
A kormány célja egy magas szinten digitalizált haderő kialakítása. Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcavezető előadásában bemutatta, hol tart a Magyar Honvédség a digitalizációban, amely teljes mértékben forradalmasította az egész világot, így a fegyveres erőket.
Jelzésértékű, hogy az uniós intézményrendszerből egyedül az Európai Tanács elnökét hívták meg. Ki, miért vett részt az egyiptomi békecsúcson?
Várhatóan az Európai Központi Bank dob mentőövet az EU második legnagyobb gazdaságának.
Már mintegy ezer jelölés érkezett a különböző kategóriákban.
Bukarestben igyekezett lehűteni a kedélyeket Johann Wadephul.
Magyar Péter fórumán politikai célokra használták fel Törőcsik András nevét.
A kormány célja egy magas szinten digitalizált haderő kialakítása. Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcavezető előadásában bemutatta, hol tart a Magyar Honvédség a digitalizációban, amely teljes mértékben forradalmasította az egész világot, így a fegyveres erőket.
A most bejelentett intézkedések a vidéken élők mindennapjait az otthonteremtéstől, a mindennapi munkán keresztül a hatékony termelésig segíteni tudják.
