A fő kérdés, hogy leszünk-e elegen, akik elmondjuk: nem engedünk az ostoba gyűlöletnek!
„Budapest ostroma 1944. decemberében kezdődött és 1945. február 13-án ért véget. Tízezrek haltak meg, a város nagy része elpusztult és rengeteg civilt erőszakkal elhurcoltak.
Volt rá kísérlet, hogy megkíméljék a fővárosunkat az ostromtól, de a megszálló németek másként döntöttek. „Budapest erőd”, melyet háztól házig kell védeni, adták ki a parancsot. Feláldozták a városunkat és számtalan magyar ember életét, csakhogy lassítsák a háború végét.
De nem engedhetünk teret annak, hogy neonácik szemezgessenek ebből a tragédiából, majd sajátítsák ki és torzítsák el az emlékét. Mindig lesznek olyanok, akik a saját színükre festve aktuálpolitikai célokra használják a múlt tragédiáit. A fő kérdés, hogy leszünk-e elegen, akik elmondjuk: nem engedünk az ostoba gyűlöletnek!”
Nyitókép: Földházi Árpád
A HVG információi szerint Karácsony Gergely hiába hívott össze frakcióközi egyeztetést, a képviselők szinte egyetlen kérdésben sem jutottak megállapodásra, csupán irányokat szabtak meg, amelyek mentén szerintük a város működőképes marad.
Nagy Ervin írása.
Politikai elemzőt kérdeztünk Budapest működésképtelenségéről, a szavazási rend megváltoztatásáról, döntésképtelenségről és a közgyűlés ülésének elhúzódásáról.
E fordulat mögött felsejlik Karácsony Gergely leszámolása is a nagypolitikai ábrándokkal.
Riportunk a Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről.
Összefoglalónk az új önkormányzati ciklus második közgyűléséről.
Hegyvidék, Erzsébetváros, XIII. kerület, Józsefváros, Ferencváros után Terézvárosban is emelnek. Nem kicsit.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
