Válasz Nagy Mártonnak.
„Mostanában fiatal vállalkozójelölteket oktatok a sikeres vállalkozások titkaira. Az egyik legfontosabb üzenetem, hogy soha ne azt keressük melyik a legjobb piac, hanem azt, hogy melyik az a piac, ahol mi a legjobbak lehetünk. Az, hogy valamibe előbb fogunk bele, mint mások, az nem előny, hanem inkább hátrány. A kitaposatlan utat a pionírok járják végig, de szinte soha nem ők a végső győztesek, hanem azok, akik a pionírok kudarcaiból tanulva elkerülik a járatlan utak csapdáit. Ehelyett az
A dolgunk, hogy elemezzük, miben van vagy lehet olyan speciális tudásunk, erőforrásunk, amivel jobbak lehetünk versenytársainknál.
Glóbuszunkért felelősséget érző polgárként természetesen örülök, hogy az elektromos autózás gyorsan terjed, és nyilvánvaló, hogy ehhez rengeteg akkumulátor kell. De hol itt a mi versenyelőnyünk? Az akkumulátorok drága nyersanyagai (lítium, nikkel, kobalt, mangán, grafit stb.) nem állnak rendelkezésünkre, és az a rengeteg energia és víz sem, ami kell még a gyártáshoz.
Az állami támogatás legyen a versenyelőnyünk!? Idézem Nagy Mártont: »Nekünk sem marad más választásunk, mint elsők között beszállni a támogatási versenybe…«
Valóban érdemes egy olyan versenybe beszállni ahol ez az egyetlen versenyelőnyünk? Látjuk, hogy az akkumulátorgyártó kapacitás gyors bővítésében Amerika és Németország versenyez egymással, de az állami támogatásokat elsősorban saját technológiafejlesztésbe fektetik, mégpedig azért, hogy csökkentsék a nyomasztó kínai függést. Eközben mi az alkalmazott technológiával növeljük a kínai és orosz függést.
Még egy megjegyzés a technológiával kapcsolatban: a ma legkorszerűbbnek számító akkumulátorok is viszonylag nehezek, kapacitásuk az igényekhez képest erősen korlátozott, mégis rendkívül gyorsan növekszik irántuk a piaci igény. Az akkumulátortechnológiához nem értek, de az innováció terén van némi tapasztalatom. Biztos vagyok benne, hogy – éppen a gyorsan növekvő piaci igény miatt – már ma is tömegével vannak ezen dolgozó innovatív startupok, melyek között lehetnek, akiknek akár már néhány éven belül sikerülhet új technológiát kidolgozni az elektromos energia tárolására.
Ezzel a mai akkumulátorgyárak elavulhatnak, és csak a környezetet mérgező romok maradnak ránk.”
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
A paksi bővítés lehet az apropó.
A frissen kinevezett Jeff Landry szerint Grönlandnak is nagyszerű lenne, ha az Egyesült Államokhoz tartozna.
