Tankot, tankot, és még tankot

„Tankot, tankot, és még tankot.

Eddig az volt a benyomás, hogy mindig éppen csak annyi nyugati katonai segítség érkezik Ukrajnába, amennyi az agresszor megállítására, tán kissé visszaverésére elég, de sosem annyi, amennyi elősegítené az országból való kiűzését, pedig ez csak akarat és szándék dolga, hiszen nem kérdés, hol van a sokkal-sokkal nagyobb gazdasági és katonai erő, csak az EU 10-szer akkora GDP-vel rendelkezik, mint az agresszor. Márpedig a háborúhoz, tudjuk, egy dolog kell: pénz.

Nos, ez az ellenállás a valódi segítségre leomlani látszik 23 elején, amerikai és francia pénzélozott szállító járművek, brit tankok érkeznek, és nagy a nyomás Németországon, hogy adjon végre ő is tankokat, vagy egyezzen bele, hogy a lengyelek adjanak német tankokat. Legalábbis ez az, amit a hírekből a nyilvánosságnak szánnak, háború van, nem mindent kötnek az orrodra és joggal.

Most, hogy Európa megnyerte az energiaháborút, és a gazdasága ezért akár recesszió nélkül megúszhatja az óriási költségvetési stimulusoknak köszönhetően, különösen Németország esetében jelentős hatású fordulat ez a korábbi évtizedek sóherságához képest, a háború hatására kinyitották a bugyellárist (és épp a korábbi sóherság miatt volt mit előkotorni belőle), lehet, hogy komolyabban odarakja magát a fegyverek területén is. Van miből, és különösen az eddig is az egyik legnagyobb adományozó Lengyelország áll az erőfeszítések élén, valódi régiós nagyhatalomként viselkedve.

A ruszkik, a barbárság, nem nyerhetnek. Az, hogy veszítsenek is, pedig csak döntés és akarat kérdése, mert az erő bőven megvan hozzá. És ezt az erőt úgy hívják, hogy pénz.”

Nyitókép: Peter Gercke/dpaPeter Gercke / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP