Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az olasz baloldali napilap két tagállamot hoz fel példának: Lengyelországot és Magyarországot.
Claudio Tito cikkében arról értekezik, hogy Európa nem csupán törekvés, eszmény, hanem politikai vagy intézményi cél is, „amelyben a demokratikus tudás különféle csempéi alkotják az európai polgárok jelenlegi civil együttélésének és mindenekelőtt a jövő mozaikját”.
„Egy évvel David Sassoli halála után Claudio Sardo egy értékes könyvbe – Bölcsesség és merészség, a Feltrinelli kiadásában és a köztársasági elnök, Sergio Mattarella előszavával – gyűjtötte össze a volt elnök beszédeit” – olvasható a cikkben.
Ez egy örökség és egyben eszköz az Unió igényeinek és szükséges fejlesztéseinek értelmezéséhez”
– fogalmazott, majd úgy folytatta, hogy a könyv azt is megemlíti, hogy az igazi ellenségek most a szuverenisták és a populisták.
„Elsősorban azok – mint például Lengyelország és Magyarország –, akik az európai fejlődést a jogalap aláásásával akarják tönkretenni.” – írják a cikkben.
„Minden visszalépés gyengülés. Minden lassulás sikert jelent azok számára, akik meg akarják osztani az Uniót, hogy törékenyebbé tegyék. Éppen ezért meg kell reformálni”
– szögezte le Tito.
Nyitókép: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP