A pillanatnyi helyzetünk igencsak aggasztó. Erről pedig – a konzervatív oldalon is – őszintén kell beszélni.
„Nem fog ki az infláció a legkisebb béreken – írta meg a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a számok magukért beszélnek: »Magyarországon 2022-ben a minimálbér 19,5 százalékkal, a garantált bérminimum 18,7 százalékkal emelkedett. A növekedés idén sem állt meg, előbbi újabb 16 százalékkal, utóbbi 14 százalékkal ugrott meg. Eközben az infláció tavaly 14,5 százalékos volt, idén pedig a számítások szerint 15 százalékot érhet el. Ezek alapján 2022–2023-ban a minimálbér reálértéke 5,3 százalékkal, a garantált bérminimumé 2,8 százalékkal nőhet.«
Kollégánk azt is leszögezi: ez számottevő eredmény olyan időszakban, amikor »globális válság mellett a szomszédunkban háború dúl, az unió pedig elhibázott szankciókkal nehezíti meg saját gazdaságának működését. Itthon a rezsicsökkentés is segíti a családokat, amivel a kormány minden család pénztárcájában havi 181 ezer forintot hagy.« A cikk arra is emlékeztet, hogy 2010 és 2023 között a minimálbér reálértéke közel 78 százalékkal, a garantált bérminimumé pedig 87 százalékkal emelkedett. Sorolhatnánk más mutatókat is, de a lényeg, hogy tényleg sokkal jobban élünk, mint Orbán Viktor maratoni kormányzásának kezdetén. A reálbér-növekedésből, a GDP emelkedéséből, azaz az ország gazdagodásából eddig a szegényebbek és a középréteg egyaránt részesülhetett.
Mindez valóban szép és jó. Ugyanakkor a pillanatnyi helyzetünk igencsak aggasztó. Erről pedig – a konzervatív oldalon is – őszintén kell beszélni.
FÉLELMEK ÉS DILEMMÁK
Talán nem is baj, hogy szakmai kívülállóként, újságíróként, bölcsész végzettséggel a zsebemben igyekszem most összegezni a ránk zúduló híreket, hiszen az egyszeri polgár is ugyanezekkel a félelmekkel és dilemmákkal szembesül: tény, hogy az infláció idén decemberre a legmagasabb szintre hágott az EU-n belül, 24,5 százalékot ért el az előző év decemberéhez képest. (Az adat nem összekeverendő a teljes 2022-es év rátájával, hiszen a brutális drágulás jórészt az ősszel kezdődött el.)
A tendencia egyelőre nem javul, a kormánypárti és ellenzéki elemzők egyaránt csak a harmadik–negyedik negyedévre várnak megnyugvást. Az élelmiszerárak még jobban, nemcsak az unióban, de világszerte is az egyik legnagyobb mértékben emelkedtek egy év alatt – decemberre –, hivatalosan és átlagosan 44,5 százalékos mértékben. Mindenki, aki kijár a piacra vagy lemegy a boltba sajtért, szalámiért, pontosan tudja, hogy egyes termékeknél nem ritka a száz százalékos drágulás sem. A sokkot némiképp enyhíti az alapélelmiszerekre még fennálló hatósági áras rendszer, de az átkosban már megtanultuk a leckét: a 3,60-as kenyérért idővel nagy árat kell fizetni.”
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szakértők kiszámolták, hogy mekkora marha Szabó Andrea szociológus és „szakértői” csapata.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
Zákány Péter dandártábornok tiszta vizet öntött a pohárba Pálinkás Szilveszter Magyar Honvédségre tett kijelentései után.
Húsvétvasárnap délután megnyitotta kapuit a Gellért-hegy ékköve. A 2020 óta zajló nagyszabású rekonstrukció után a Citadella modern közösségi térként született újjá.
