„A keddi Egyenes beszéd ajánlója előtt hadd emlékezzek meg egy kitűnő, szabadszellemű történészről, Gerő Andrásról.
Polgár volt és liberális. Nyilván (nem) véletlen, hogy a polgári liberalizmus korszakának egyik legnagyobb tudója, emellett a Habsburg-kor, s persze a kiegyezés és a hazai zsidóság történetének széles látókörű professzora.
Szellemes volt, bátran szabad és szabadszájú, besorolhatatlan. Valamelyik »oldal« mindig orrolt rá, jobbára egyszerre mindegyik. Mert nem az »oldalaknak« beszélt, mert nem megfelelt, hanem véleménye volt. Ezért mindig különleges figyelem övezte mondandóját.
Haragvó volt, mérhetetlenül dühítette a butaság, a kirekesztés, az antiszemitizmus, legélesebb hangvételű beszélgetéseink is ezekről szóltak az elmúlt évtizedben. Meg a nemzet fogalmáról, amellyel sok munkájában foglalkozott, és amely kifejezésnek az elcséplése ellen többször felszólalt.
Gáláns lovag volt, a hölgyek kedves szavú széptevője, aki soha nem mulasztotta el, hogy egy bókot, vicceset, ironikusat vagy komolyat akár, ne mondjon – szigorúan nyíltan, az adásban, ország-világ füle hallatára.
Ha a jövő történészei alapműveket keresnek, találnak majd néhány oda való Gerő-könyvet. A kortársaknak meg itt vannak az emlékek, a tanárról a katedrán, a vizsgáztató szelíd hangú professzorról, a tévés szakértőről vagy éppen a kort magyarázó gondolkodó emberről.
Nekem pedig néhány személyes emlék. Megőrzöm mindet.”
Gerő András1952-ben született Budapesten. Széchenyi-díjas történész, a CEU egykori professzora, az ELTE professor emeritusa, illetve több külföldi egyetemnek is volt vendégprofesszora Európában és Észak-Amerikában. A Habsburg Történeti Intézet igazgatója. Fő kutatási területe az Osztrák-Magyar Monarchia kora, a polgárosodás, a szimbolikus politika és Budapest története. Számos monográfia és tanulmány szerzője, művei idegen nyelveken is megjelentek.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd