Gyurcsánynak megint igaza van

„Gyurcsánynak megint igaza van. Igaza van abban, hogy a 2010 előtti időket – két évtizedet – az különbözteti meg a 2010 utáni, immár 12 éves időszaktól, hogy 1989/90 és 2010 között Magyarországon demokratikus jogállam volt, 2010 óta pedig nem az van, hanem önkényuralom. Az önkényuralom ismérveit már sokszor sokan leírtuk, elsőként talán 2010/2011 fordulóján Kornai János, azóta pedig számosan, köztük én is. Nem kell ezt most elismételnem. Azt viszont alighanem el kell ismételnem, hogy az 1989/90 és 2010 közötti időszakban a parlamenti ellenzék élhetett a maga előjogaival, például létrejöttek az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságok, a sajtó valóban szabad volt – a Horn-kormány idején az állam támogatást adott az ellenzéki Magyar Nemzet fennmaradásához –, a közmédia nem a kormány szócsöve volt – például a közrádió azonnal beolvasta a Fidesz által a hírszerkesztőséghez eljuttatott részleteket Gyurcsány őszödi beszédéből -, a parlamentben a fontosabb törvényjavaslatok, köztük a költségvetés vitája hetekig tartott, az Alkotmánybíróság nem félt megsemmisíteni a kormánytöbbség olyan fontos törvényeit, mint a Zétényi-Takács törvény vagy a Bokros-csomag, és a kormánytöbbségnek nem is gondolt olyasmire, hogy a maga szándékaihoz igazítsa az Alkotmányt (pedig a Horn-kormány mögött kétharmados parlamenti többség állt).

Abban is igaza van Gyurcsánynak, hogy a 2010-es hatalomváltáshoz, a magyar demokrácia bukásához közvetlenül az a politikai válság vezetett el, amelyet Orbán és a Fidesz vezetése készített elő, abban bízva, hogy idő előtt meg tudják buktatni a második Gyurcsány-kormányt. Debreczeni József 2006 őszéről írott könyvében részletesen dokumentálja ezt. Mindenkinek ajánlom elolvasásra. Hivatkozási alapul Gyurcsány őszödi beszédének kiragadott részletei szolgáltak, holott ez a beszéd nagyszerű próbálkozás volt arra, hogy megnyerje az MSZP-frakciót egy határozott reformpolitika támogatására. (Debreczeni a beszéd teljes szövegét közli a könyvben.) Átmenetileg sikerült is megnyerni az MSZP-seket, de ez a támogatás néhány hónap után elpárolgott. Nem sikerült az MSZP-t tartósan a reformpolitika mellé állítani, nem bírták ki a Fidesz részéről rájuk nehezedő nyomást, és sokan közülük eleve nem rokonszenveztek a reformpolitikával.

Mert van az igazságnak másik fele is. Gyurcsány azért kényszerült elmondani az őszödi beszédet, mert addig az MSZP-sek azt hitték, hogy tovább folytatható a Medgyessy-féle kampányban meghirdetett és jórészt meg is valósított politika, amely az ország gazdasági teljesítményétől függetlenül növelte az életszínvonalat számos területen, mindenekelőtt a közszférában. Az első Gyurcsány-kormány is ludas volt abban, hogy a mögötte álló képviselők elhitték, hogy a felelőtlen költekezés folytatható. Emlékezzünk csak a látványos áfa-csökkentésre 25-ről 20 százalékra, amelyet a megnyert választás után azonnal vissza kellett fordítani. Ha közvetlenül a 2006. őszi válság vezetett is el a magyar demokrácia 2010-es bukásához, az ide vezető közvetett, végső ok az MSZP-SZDSZ kormányok súlyosan felelőtlen költekezése.”

Nyitókép: MTI/Beliczay László