Kitört a botrány: a katolikus egyház kabaláját tervező művész korábban vibrátorokat és LMBTQ-képeket készített
Az egyháznak tervezett kabala jóval ártatlanabb azért, de a művész múltja így is felkorbácsolta a kedélyeket.
Romániában a szabadságjogok jelentős része jobban érvényesül, mint Nyugat-Európában.
„Ma a román uralom alatt álló területeken azon szabadságjogok jelentős része, amelyekért Temesvár népe halálmegvető bátorsággal 33 éve az utcára vonult, sokkal nagyobb mértékben érvényesül, mint Nyugat-Európában. Már itt is megvannak az abnormalitás intézményei, a woke-őrület keltetői, ezek közül legjelentősebb talán az Országos Diszkriminációellenes Tanács, amely gyűlöletbeszédnek bélyegezte és elítélte Orbán Viktornak a kevert fajú társadalmakra vonatkozó tusványosi gondolatmenetét, holott annak minden szava kiállja a valóság próbáját.
E testület a homoszexuálisok ügyében is hozott már néhány abszurd döntést. Összességében azonban a gondolat-, szólás-, véleménynyilvánítási és sajtószabadság tárgykörében a tágan értelmezett Erdélyben és a Kárpátokon túli román területeken nagyságrenddel jobb a helyzet, mint Nyugaton. S akkor nem beszéltünk a közbiztonságról, amelynek fordított korrelációja az adott közösségen belüli migránskoncentrációval egyre kevésbé tagadható.
Örök vita lesz, hogy lehet-e rendszerváltásnak nevezni azt, ami történt. Alkotmányjogi szempontból mindenképpen. De az átlagpolgár prizmájából is a mozgástér a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt nagyságrendekkel kitágult, s ez akkor is igaz, ha az elitváltás csak részleges volt, s ha a színfalak mögötti hatalmi centrum magyarellenessége mit sem változott.
Erdély elorozása óta volt itt királyi áldemokrácia, katonai diktatúra, kőkemény sztálinizmus és lazuló, majd újra megkeményedő ceausizmus, Iliescu-féle „eredeti demokrácia”, ami a mai sajátos, egyetlen szóba nehezen tömöríthető alkotmányjogi rendszerré fejlődött. Az elmúlt száz év történéseit felidézve mindezzel együtt azt láthatjuk, hogy a magyarellenesség szempontjából a mindenkori politikai rendszer lehántható formameghatározottság, ami mögött ott húzódik az 1923-ban alkotmányszinten kodifikált célprogram, az etnikai szempontból homogénnek elképzelt egységes és oszthatatlan román nemzetállam megvalósításának igyekezete.”
Kép forrása: Mandiner archív