Belfastban örökké izzani fog a parázs

A belfasti események tanulságait le kell vonni, még ha ez általában el is marad. A jelek azt mutatják, hogy az Európát érintő migrációs hullám súlyos károkat okozott.

Felháborodást, haragot, csalódottságot látok a tekintetekben.

„Nézem a minőségi oktatásért, tisztességes bérért, emberi jogaikért tüntető tanáraikkal szolidáris diákok arcát és azt látom, hogy immár eltűnt a mosoly, a jó kedv, a derű az arcokról. Felháborodást, haragot, csalódottságot látok a tekintetekben. Most szembesülnek azzal, hogy milyen rendszerben élnek.
A saját bőrükön érzik a diktatúra érintését. Most látják, hogy a hatalmat mennyire nem érdekli az ő véleményük, sorsuk, jövőjük. Néhány hete még azt hitték, hogy a jövő nemzedékeként számít a véleményük, fontosak az országnak, amelyben felnőnek, vannak jogaik. Most szembesülnek azzal, hogy ez nem így van. Hogy jobbágyokat akar a hatalom nevelni belőlük.
Bízom benne, hogy már késő, belőlük már nem lehet megalázott, megvesztegethető, emberi jogaikról önként lemondó szolgákat nevelni. És abban is bízom, hogy ezek a közös tiltakozások összetartó, szolidáris közösségé formálják őket. Hajrá fiatalok, tiétek a jövő! És rajtatok is múlik, hogy milyen lesz!”
Nyitókép: MTI/Soós Lajos