Bárki jobb lenne Orbánnál

„Most akkor mi lesz? Eldugják előlünk a pénzt az európai idióták, vagy belátják végre, hogy Magyarországgal, még inkább a magyar kormánnyal, illetve, legyünk precízek, Orbán Viktorral nem lehet packázni. Őt nem lehet zsarolni, sarokba szorítani, meg-, vagy kiegyezésre késztetni. Mert ha ez be is következne – ahogy azért egyszer-kétszer már megtörtént –, a magyar nyilvánosság elé a mi Vezérünk győzelmeként lesz tálalva. Mint ahogy az Európai Bizottság szerdai határozata is; a kormány állítása szerint győztünk.

És nincs kizárva, hogy így lesz. Az Európai Parlament kérlelhetetlen keménységétől megriadva, ugyan a Bizottság is kemény javaslatot fogalmazott meg, az azóta eltelt napok hírei már inkább arról szólnak, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa fellazítja, vagy elhalasztja a döntést. Hogy hinni akar a magyar kormány ígéreteinek. Mármint Navracsics Tibor ígéreteinek. Mellesleg nincs is kétségem afelől, hogy az újra a kormányba került miniszter megőrzött valamit az arcából, hitelességéből; ezért is küldte ki Orbán őt tárgyalóként – lássanak Brüsszelben is egy európai magyart.

De vajon lehet-e hinni ténylegesen Orbán Viktornak? Lehet-e hinni egy olyan embernek, aki naponta változtatja véleményét, mindig aszerint, ahogy a széljárást ő érzékeli, akinek nincsenek berögzült elvei, de mindig úgy tesz, mintha csak azok lennének, illetve úgy, mint aki folyamatosan a magyar emberek érdekében cselekszik. Mintha a magyar emberek érdeke lenne a harc az unióval, mintha a magyar emberek érdeke lenne, hogy szinte megszűnjön a jogállam, hogy minden hatóság, állami intézmény fideszes kézbe kerüljön, hogy a parlament látszólagos terepe legyen a demokráciának, hogy minden pénz a NER kiválasztottjainak jusson, hogy a nyilvánosság közpénzből fenntartott terepe csak az orbáni gondolatokat közvetítse, ugyanakkor pedig tiporja az ellenzéket, és még sorolhatnánk.”

Nyitókép: MTI/Kollányi Péter