Ám a focivébé valamilyen rejtélyes és kiszámíthatatlan véletlen folytán éppen abban a pokolban zajlik. (A pénznek ehhez semmi köze, nyilván…)
De ha már ott van a focivébé, akkor a német »politika« gyorsan felfedezte az ebben rejlő lehetőséget. És megérkezett a német válogatott, és politizálni kezdett. Hisztériáztak Katar miatt, a tarthatatlan katari állapotok miatt, a FIFA is terítékre került, a német válogatott szivárványszínű cipőfűzőt húzott magára meg szívecskés karszalagot, továbbá befogott pofával pózoltak a kamerák előtt – tessék megnézni a Halál ötven óráját, mindezt összevetni Hessler ezredes alakjával és a Panzerliedet éneklő német harckocsizókkal, kristálytiszta lesz az út a német elmebajtól a német elmebajig, de ha már, akkor idézzük ide Pierre-t, vagyis: »Nem mindegy, hogy milyen színvonalon vagánykodik az ember.«
Tehát zajlik Katarban a német »politika«. Persze mindjárt az elején kapott az egész egy vajszínű árnyalatot, ugyanis nem tudott nem eszébe jutni az embernek, hogy ezek a »német« fiúk aztán majd hazamennek, és otthon, klubcsapataiknál magukra öltik a mezüket, rajta a Quatar Airways felirattal, mert azért van az a pénz, amiért korpásodik az ember haja.