Történt ugyanis, hogy az együttműködő országok házelnökei találkoztak volna, ám azt mondvacsinált, egyébként hazug okokat emlegetve, a cseh alsóház elnöke lemondta és állítólag a lengyelek sem jelezték ezt követően, hogy részt vennének az összejövetelen. Állítólag.
„Pár nappal ezelőtt bejárta a hazai, balos sajtót egy baljóslatú hír a V4-eket illetően. Történt ugyanis, hogy az együttműködő országok házelnökei találkoztak volna, ám azt mondvacsinált, egyébként hazug okokat emlegetve, a cseh alsóház elnöke lemondta és állítólag a lengyelek sem jelezték ezt követően, hogy részt vennének az összejövetelen. Állítólag.
A balos sajtó újfent igyekezett ezzel kifejezni abbéli reményét, hogy hátha ezzel szeget üthetnek, ha csak kommunikációs szinten is, a V4-ek nemlétező koporsójába.
Az okát sajnos nem tudom, de példának okáért a baloldali sajtó azzal is mindig felhívja magára a figyelmet, hogy szabályosan örvendeznek rajta, ha vélt vagy valós gondjai akadnak Magyarországnak. Legyenek ezek reputációbéli, gazdasági, politikai vagy egyéb okok. Egyszerűen örvendeznek azon, ha úgy gondolják, éppen valami baj éri a hazájukat, ha az országot jobboldali kormány vezeti. És minekutána ez 12 éve így van, ezért több mint egy évtizede járnak el így.
Nota bene, az egész felvetés – mint az természetesen kiderült – hazugság volt. Erre mindjárt ki is térek részletesebben. Azt ugyanakkor kár titkolni, hogy az elmúlt hónapokban, ha csak az aktuálpolitikai térben is, de valóban akadtak problémák a V4-ek együttműködésével.
Nem tett neki jót az, hogy a Babis-kormány megbukott és egy névleg konzervatívnak is nevezhető – valójában csak annyira konzervatív, mint ahogy az Bod Péter Ákos és Pálinkás József -, koalíció került Csehországban vezető szerepbe.”
Nyitókép: Wojtek Radwanski/AFP
Akkor akár azt is mondhatnám, hogy az a négy év, amely alatt nem csinál semmit az utolsó ciklusát töltő törvényhozó, kifejezetten hasznos és produktív időszak.
Nevezzük a helyi közösségek demokratikusan megválasztott vezetői iránti teljes tiszteletlenségnek.
És ha azt vesszük, ez a két óra a rendszerváltás utáni magyar politika történetében nem is rossz arány.
Daniel Defoe elismeréssel írt a II. Rákóczi Ferenc vezette magyar felkelésről, szerinte a magyarok ősi jogaik védelmében ragadtak fegyvert.
Ugyanerre mostanra rájöttek a 100 IQ feletti momentumosok.
Több jogvédő szervezet is bírálja az alaptörvény 17. módosításának tervezetét.
Akkor akár azt is mondhatnám, hogy az a négy év, amely alatt nem csinál semmit az utolsó ciklusát töltő törvényhozó, kifejezetten hasznos és produktív időszak.
