Schmidt Mária szerint egyébként Németország azért nem létezik már.
„Schmidt Mária szerint egyébként Németország azért nem létezik már, mert mindenben Amerika érdekeit szolgálja ki, ami érdekes megállapítás, kiváltképp annak fényében, hogy Magyarországon a németek adják a hazai külföldi tőkebefektetések úgy húsz százalékát, és igen sokan vélik úgy, hogy az Orbán-kormány valójában a német nagytőke érdekeit szolgálja ki, méghozzá igen hatékonyan.
Így aztán Schmidt Mária mondataiból akár az is következhetne, hogy a magyar állam tulajdonképpen már megszűnt létezni, de azért az ilyen véleményekkel jobb csínján bánni még egy olyan véleménygazdag országban is, mint Magyarország, különben is, Schmidt Mária erre azonnal rávágná, hogy jó, de akkor miért vádolják az Orbán-kormányt azzal, hogy orosz befolyás alatt áll?
E ponton máris ott találjuk magunkat a NER legsűrűbb csalitosában, mert ha igaz az az állítás, hogy az Orbán-kormány kiszolgálja a német nagytőkét, miközben igaz az is, hogy az orosz érdekeket is képviseli az Európai Unióban, a kínaiakéról már nem is beszélve, akkor mégiscsak illő föltenni azt a kérdést, hogy mi a helyzet a magyar szuverenitással? És mi van olyankor, amikor a kiszolgáltak érdekei ellentétesek, miközben mindegyikük elvárja a magyar állam megkülönböztetett és odaadó figyelmét?”
Nyitókép: Földházi Árpád
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Keresztény emberként van dolgunk a politikával.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
