Ha Amerikában ennyire megvetik ezeket az alapvető emberi jogokat, akkor vajon mi mire számítsunk Európában?
„Napjaink egyik legszomorúbb jelensége, hogy rég nem látott mértékben számolják fel az alapvető emberi jogainkat, és mi nem csak, hogy eltűrve végigasszisztáljuk, hanem még ünnepeljük is ezt a dermesztő folyamatot. Tisztelet persze a kivételnek.
Több ilyen szabadságjogot is felsorolhatnék, de lényegében mind a szólás szabadságáról szól. Ki tudja hogyan, de eljutott odáig a zsidó-keresztény kinyilatkoztatáson és a római-görög kultúrán felépülő nyugati civilizáció 2022-ben, hogy már nem tekinti feltétlen védendő értéknek például a vélemény-, vagy a vallás szabadságát.
Ma már nem használatsz akármilyen névmást, nem írhatsz az újságban őszinte véleményt, nem posztolhatsz bizonyos bibliai idézeteket, nem vitathatod a modern kor ideológusainak a biológiát tagadó állításait – mert az sértő. Annál nagyobb ősbűnt pedig szinte elképzelni sem lehet, hogy egy ember egy másikat megsértsen. Mindezt pedig úgy szándékozik bebiztosítani a *rendszer*, hogy közben mindenkinek sérelmet okoz, a jogfosztás sérelmét.
S mi vagyunk annyira komfortosak a jóléti társadalmainkban, túlfogyasztásig tömve a szórakoztatóipar értéktelen tartalmaival, hogy mindezt csendben elfogadjuk, nehogy a végén a kényelmünk kárt szenvedjen. Sőt, progresszivitás megafonjai ki is hirdették, hogy mindez a tolerancia és elfogadás jegyében történik, bár nagyon úgy tűnik, hogy az egyetlen dolog, amit tényleg mindenkinek tolerálnia kell, az a szabadságunk lecsapolása.
A magánszféránknak, titkainknak, intimitásunknak már rég vége – a totális megfigyelés és kontroll korában a létezés lehetetlenedik el, ha a technológiáért cserébe nem fizetjük ki a magánéletünk dollárjait. A szabad véleményalkotásunk, kritikai gondolkozásunk, árnyaltságra való igényünk, vitakészségünk azonban egy ideig még tartotta magát a kulturális cunamival szemben, bár úgy tűnik már az sem sokáig.
Ennek legújabb állomása, a Twitter elleni hadjárat. Nyilván a magyar felhasználókat érzelmileg ez semennyire sem érinti, de lényegében az egyik legnagyobb közösségi oldalt a globális gazdasági és pénzügyi elit egy része csak azért fogja kivéreztetni, mert az megpróbálja egy szeletét visszaadni az emberek elrabolt szólásszabadságának. Pusztán azért, mert Elon Musk kész arra, hogy módosítson a Twitter kíméletlen, embereket eltörlőcenzúráján, olyan össztűz zúdult rá a média, a popkultúra, és a gazdasági szereplők részéről, mintha maga Hitler támadt volna fel hamvaiból és posztolta volna a Mein Kampfot 120 karakterenként. A top 100 legnagyobb hirdető fele egyszerűen bojkottálni kezdte az oldalt, most pedig az Apple szándékozik végleg szakadékba tolni a gazdaságilag amúgy is necces helyzetben levő céget.
Pedig Musk hozzáállása a szólásszabadsághoz is megérne egy misét, mivel a világ leggazdagabb emberének számító vállalkozó lényegében népszavazáson döntötte el, hogy a volt amerikai elnök kommunikálhasson-e több tízmillió követőjével az oldalon, vagy sem. S még így is ő tekinthető ma az egyik legjózanabb hangnak a szabadságjogokat tekintve.
Mindez ráadásul abban az Egyesült Államokban, ahol eddig annyira fontosnak tartották a szólás szabadságát, hogy mindenféle neonáci szimbólumot, és szervezetet is hagynak megjelenni a vonatkozó alkotmánykiegészítés értelmében. A szólásszabadság megutálása most viszont olyan szintre jutott, hogy még a múlt nagy alkotóinak, történelmi szereplőinek a szabadságát is korlátoznák - ha máshogy nem, hát a cancel culture radikális eszközeivel: átírják, kitörlik, meghamisítják az éppen nem tetsző műveket, alkotásokat, történelmi tényeket.
Ha Amerikában ennyire megvetik ezeket az alapvető emberi jogokat, akkor vajon mi mire számítsunk Európában, ahol sokéves per vár arra, aki idézi Pál apostol szavait, vagy hatósági vegzálásnak van kitéve, ha genderkritikus tartalmat posztol a közösségi oldalakon? A sort sajnos nagyon hosszan lehetne folytatni.
A legszomorúbb azonban nem ez a rettenetes irányba mutató folyamat, hanem az, hogy mi, akik ennek szemlélői és elszenvedői vagyunk, egyre inkább bele vagyunk kényelmesedve abba, hogy ez ellen nincs mit tenni és sodródunk tovább az árral.
Én inkább megvárom, hogy kitiltsanak mindenhonnan, betiltsák a Heteket, bíróságra vigyenek, minthogy némán végignézzem ezt a haláltusát. Hála Istennek, Magyarország bizonyos tekintetben MÉG a szabadság kicsiny, tökéletlen szigete. Még.”
Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
A műsorvezető szerint az elnök már nem az az ember, aki nyolc éve volt.
Nem véletlenül rettegnek a progresszívek.
Január 20-án iktatják be Donald Trumpot az Amerikai Egyesült Államok 47. elnökeként. Kurzusváltás jön az USA-ban, és kurzusváltás várható Kanadában, Németországban és Ausztriában is. Szilvay Gergely írása.
A Szilícium-völgy urai még egy misére is elmentek, hogy Trump közelében lehessenek.
Az üléspróba és a szimulátorteszt már megvolt, szerdán pedig vezetni is fogja Fioranóban az egyik Ferrarit a britek hétszeres Forma–1-es világbajnoka, Lewis Hamilton.
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
