„»Szaladok, hogy átmenjek a szivárvány alatt« – énekelte Kovács Kati valamikor a ködbe vesző hetvenes években, Douglas Murray pedig ezt írja a Háború a Nyugat ellen című könyvében, most: »Csak a három kontinensen elterülő nyugati országokkal közölték folyamatosan, hogy csak akkor lehet őket legitimnek tekinteni – avagy egyáltalán tisztességesnek –, ha gyorsan és alapvető módon megváltoztatják demográfiai összetételüket.
A 21. század víziója a jelek szerint az, hogy Kína Kína maradhat, és a Távol- és Közel-Kelet különböző országainak megengedik – sőt elvárják –, hogy változatlanok maradjanak, illetve visszatérjenek valamihez, amik egykor talán voltak.
Ám a nyugatiként azonosított országok esetében az volt az elvárás, hogy váljanak valami mássá, vagy ennek hiányában elveszítik legitimációjukat. […] A női, szexuális kisebbségi és természetesen az eltérő rasszba és etnikumba tartozó kisebbségek jogai kapcsán úgy kerülnek bemutatásra a tények, mintha sohasem lett volna ennél rosszabb a helyzet, miközben a valóságban sosem volt jobb.«
Douglas Murray igazsága sajnos megfellebbezhetetlen. És ebből az igazságból következik mindaz, ami a foci-vb-n zajlik.
A foci-vb-n most éppen az zajlik, hogy az ázsiai és afrikai csapatok fociznak, a nyugati országok közül számosan pedig megpróbálnak mások lenni, mint amik. Ebben az őrületben pedig természetesen ismét a németek járnak élen – ki más járna, a világ minden őrületében ők jártak mindig az élen.”
Nyitókép: CHRISTIAN CHARISIUS / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP