Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Nem tudjuk, hogy a természetvédelem miért párosul mindig esztelenséggel, de ez így van, s a mostani stratégia a legostobább mind közül.
„Kevés kontraproduktívabb akciót ismerünk (Messi és Neymar sorozatos lecserélésén kívül), mint a klímaaktivisták műkincsek ellen elkövetett támadásai. Csak remélhetjük, hogy megelégednek azzal, hogy a világhírű festményeket védő üvegeket rongálják meg (hol festékkel, hol paradicsomlével), és nem gondolják egyszer azt, hogy hatékonyabban hívnák fel a figyelmet a klímahelyzetre, ha Van Gogh és mások festményeit meg is semmisítenék. Nem tudjuk, hogy a természetvédelem miért párosul mindig esztelenséggel, de ez így van, s a mostani stratégia a legostobább mind közül.
A műkincsek ellen idézett támadások a legnagyobb szolgálatot teszik azoknak, akik nem hisznek a klímakatasztrófában és a fenyegető veszélyben (esetleg még felelősi is annak). A klímaaktivisták akciói nyomán mondhatják, hogy ezek ilyen hülyék, és éppen ilyen hülyeség az is, amit a klímaváltozásról mondanak, miközben nem az. Ezek a hiteltelen emberek nem használnak, hanem ártanak az ügynek, mert még azokat is maguk (és az ügyük) ellen fordítják, akik egyébként egyetértenek velük.
Az akciók mögött álló ideológia is merő ostobaság, miszerint miért fontosabb az emberiségnek egy műalkotás, mint a bolygó és az élővilág (benne az ember) megmentése. Nem művészeti alkotások okozzák a klímakatasztrófát, nem a klímaváltozás és műkincsek között kell választani. Lehet szeretni a művészetet és a természetet egyaránt, legtöbbször a kettő össze is kapcsolódik. Még közvetve sem okolhatók műtárgyak a globális felmelegedésért, mert a múzeumok és műtermek klimatizációja nem egy tétel, még a közepes áruházak légkondícionálása is több kárt okoz a Földnek.”
Nyitókép: Facebook