Más világra ébredhetünk holnap reggel
Egy második Trump-elnökség létfontosságú lenne Európa biztonsága és gazdasága szempontjából is.
Ha Putyin hagyja abba a harcot, a háborúnak vége lesz. Ha azonban Ukrajna hagyja abba a harcot, akkor Ukrajnának lesz vége. (David Pressman nagykövet beszéde a köszöntőfogadáson.)
„Jó estét kívánok!
Köszönjük, hogy csatlakoztak hozzánk ezen a rendkívüli rezidencián, ebben a rendkívüli időszakban. Egyszerűen túl sok kiváló vendég van ebben a teremben ahhoz, hogy mindannyijukat külön-külön kiemeljem, remélem, megbocsátanak nekem. Hadd mondjam el kollégáimnak, a kormány képviselőinek, hogy köszönöm, hogy itt vannak; köszönöm a rendkívüli fogadtatást, amiben részesítettek minket: Danielt, engem, Connort és Ezrát, akik valahol itt szaladgálnak, azt hiszem. Nagyon örülünk, hogy itt vannak.
Ez a rezidencia, ahol most összejöttünk, és amelyet 1945-ben bocsátottak az Egyesült Államok rendelkezésére, tanúja volt kapcsolatunk hullámhegyeinek és mélypontjainak egyaránt. A gyönyörű tölgyfa falak és festmények az elmúlt 80 év alatt sok fontos és nevezetes összejövetelt láttak már. Reményeim szerint a ma esti fogadás a szoros együttműködés új korszakának kezdete lesz, és nagyköveti megbízatásom egészét végigkíséri majd.
Nem kell Önöknek elmondanom, hogy nehéz, kihívásokkal teli időket élünk. Nem hiszem, hogy ez a kijelentés ma este bárkit is meglepne. A szomszédban bátor ukránok harcolnak és halnak meg, hogy kiszorítsák Putyin hadseregét a hazájukból, az otthonaikból – hogy aztán tömegsírokat találjanak a hátsó udvaraikban. Az infláció és az energiaköltségek világszerte megugrottak, és sok család aggódik amiatt, hogy ki tudja-e fizetni a számláit. A gyűlölet és az intolerancia aggasztó jeleit látjuk, amelyek a demokratikus társadalmak finom szövedékét tépázzák világszerte. Vannak tehát valós problémák, amelyekkel foglalkozni kell.
A magyar népnek szóló üzenetünk egyszerű és világos: szeretnénk ezeket a kérdéseket Önökkel együtt kezelni. Az Egyesült Államok az Önök barátja. Több mint 100 éve azok vagyunk, és azok is maradunk. Partnerek vagyunk a kereskedelemben, a kultúrában, a katonai kapcsolatokban, a tudomány, a művészet és a technológia területén, de nem lehetünk elégedettek.
Az Egyesült Államok nem csak együttműködni kíván Magyarországgal, hanem kell is, hogy együttműködjünk, ha szembe akarunk nézni azokkal a modern kihívásokkal, amelyeket a világ újra és újra elénk állít. A történelem túl sokszor megmutatta már, hogy mi történik, ha nem tudunk visszavágni a világ romboló és destabilizáló erőinek. Hogy ez sikerüljön, együtt kell visszavágnunk.
Azt akarjuk, akárcsak Önök, hogy Ukrajnában ez a háború véget érjen. És pontosan ezért kell továbbra is keményen összefognunk, hogy nyomást gyakoroljunk Vlagyimir Putyinra, hogy hagyja abba Magyarország demokratikus szomszédja és a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni brutális támadását. Még akkor is, amikor – különösen akkor, amikor – ez nehéz feladat.
Egyesek azzal érvelnek, hogy ha a nagyhatalmak találkoznának és tárgyalnának, vagy ha az ukránok letennék a fegyvert és abbahagynák a harcot, akkor a háború véget érne, az energiaárak csökkennének, és visszatérhetne a régi status quo.
De tegyük világossá. Ha Putyin hagyja abba a harcot, a háborúnak vége lesz. Ha azonban Ukrajna hagyja abba a harcot, akkor Ukrajnának lesz vége. Ez nem lehet és nem is lesz elfogadható a demokratikus világ számára.
Mostanra néhányan Önök közül valószínűleg azt gondolják, hogy »Hűha… ez a leglehangolóbb parti, amin valaha is voltam«. De ígérem, nem azért vagyok itt, hogy a reménytelenség és a borúlátás üzenetét hozzam magammal. Pont ellenkezőleg. Önök, akik ma este csatlakoztak hozzám, nagyon lelkesítőleg hatnak rám.
Természetesen a Magyarországon töltött rövid idő alatt csak kevés emberrel volt alkalmam találkozni a ma este itt jelenlévők közül. De azok, akik már megszokták az ilyen diplomáciai fogadásokon való részvételt, remélem, hogy körülnéznek, és – ha sikerrel jártunk – felfedeznek néhány új vagy meglepő arcot.
Amikor a csapatommal ennek az első fogadásnak a vendéglistáját állítottuk össze, arra kértem őket, hogy egy kicsit gondolkozzanak másképp. Kikkel nem volt még alkalmunk érdemi időt tölteni? A társadalom mely szegmensei előtt kellene kitárni a karunkat, miközben magyar partnereinkkel együtt dolgozunk ezen a kapcsolaton? Nemcsak arról van szó, hogy nekünk, amerikai diplomatáknak kikkel kellene találkoznunk és beszélgetnünk, hanem arról is, hogy kiket hozhatnánk össze itt Magyarországon, akiknek máskülönben nem lenne alkalmuk találkozni egymással.
Mert, tudják, én azt szeretném, hogy vágjuk át magunkat a mindennapi zajon, amely oly gyakran gátolja az együttműködés lehetőségét. Túlságosan könnyű nyers, hangzatos szavakhoz, szónoklatokkal teli véleménycikkekhez – amelyek közül párat alaposan elolvastam – és provokatív Facebook-bejegyzésekhez folyamodni ahelyett, hogy őszinte, valódi beszélgetésbe bocsátkoznánk.
És ahogy ma este körülnézek, annyi lenyűgöző embert látok itt, akik mindegyike új nézőpontot, fontos gondolatokat, a világ jobbá tételének lehetőségét hozzák magukkal. Remélem, majd láthatom, ahogy a tudósok a civil társadalom aktivistáival koccintanak. Nagyon örülök, hogy Nagykövetség Ifjúsági Tanácsának néhány tagját is itt látom. Szeretném, ha az ittlévő politikusok velük is beszélgetnének… és hallgatnának is rájuk. Örülök, hogy a Várfok Galéria itt van, és hálás vagyok, hogy kölcsön adták néhány magyar művész alkotását, amelyeket az amerikai nagyköveti rezidencián mutathatunk most be.
500 éve, még a Twitter létezése előtt, amit egyébként nagy élvezettel használok, Olaszországban divatba jött a szalon gondolata, és elterjedt az egész világon, így Magyarországon is. Tisztában vagyok vele, hogy a ma este aligha nevezhető szalonnak, de remélem, hogy ez a rezidencia egy olyan hely lehet, ahol magyarok és amerikaiak a barátság és az együttműködés szellemében pragmatikus beszélgetéseket folytathatnak a világ komoly kihívásainak kezelése érdekében, és ezt együtt tehetik meg.
Ha a fiam – aki remélem, valahol itt van, hacsak nem sikerült megszöknie, és akkor nagy bajban vagyunk – 30 másodperc alatt meg tudja oldani a Rubik Ernő úr által megalkotott magyar fejtörőt, akkor bízom benne, hogy hasonló fürgeséggel és sikerrel, és közösen gondolkodva a kormányaink is jobban tudják majd megoldani a világ problémáit.
Köszönöm, hogy itt vannak ma este, hogy ezt a munkát elkezdhessük. Jó szórakozást kívánok Önöknek.”
Nyitókép: Facebook