Miért zárja ki az orosz agressziót elutasító oroszokat az EU?
„Mióta Oroszország februárban – teljesen védhetetlen módon – megtámadta Ukrajnát, számos szankciót vezettek be Oroszország és orosz állampolgárok ellen, elsősorban a centrumországok. Az agresszorra való gazdasági és politikai nyomásgyakorlás jegyében korlátozzák a nyersanyagok, tüzelőanyagok importját és egyes termékek exportját, illetve megtagadták a határátlépést az oroszországi rendszer számos haszonélvezőjétől és vezetőjétől. Ezeken az intézkedéseken lehet vitatkozni, vagyis azon, hogy jók-e a szankciók, szükség van-e rájuk, közelebb visznek-e a háború végéhez, stb.
Számos ország és szervezet foganatosított nettó kultúrrasszista intézkedéseket is.
Ezek lehetnek veszélyesek, mint amikor tudományos együttműködésekből zárják ki az orosz tudósokat és intézeteket, esetenként szomorúak, ahogy például az orosz kultúrát igyekeznek eltörölni a túlbuzgó kultúrpolitikusok, máskor pedig röhejes formát ölthetnek, gondoljunk csak a tipikus posztszovjet fagyi átnevezésére. Mindezek az intézkedések kifejezetten káros diskurzusoknak ágyaznak meg (a fagyi esetében emellett kifejezetten abszurd helyzetet is teremtenek).
Aztán ott van az, amikor egyes országok különböző rendű és rangú politikusai a legolcsóbb útszéli russzofóbiával, és a rendre hangsúlyozott – legalábbis az oroszokhoz képest a mindennapi közhelyek szintjén kulturálisan magasabbrendűnek vélt – Nyugathoz (vagyis valójában a nyugati politikai-katonai-gazdasági tömbhöz) tartozásuk biztos tudatával hergelnek az oroszok mint nép ellen.
Ennek minősített eseteit láthatjuk a balti országok esetében, melyek vezetői – miután egyébként hónapok óta gyakorlatilag nem engednek be orosz állampolgárokat ezen országokba – »morális fölényük« biztos tudatában uszítanak a sorozás elől menekülő oroszok ellen.”
Címlapképünk illusztráció. Forrás: YouTube
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
Egyre nagyobb a káosz Strasbourgban: a tagállamok és az EP képviselői sem tudnak megegyezni a washingtoni tárgyalások részleteiről.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Brüsszelben komoly felháborodást váltott ki, hogy egy zsidó csoporttól vallási és kulturális identitásának háttérbe szorítását várták el.
Zelenszkij szorult helyzetétől az európai gazdaság válságán át egészen a globális titkosszolgálati játszmákig vesszük górcső alá a világpolitika legforróbb pontjait.
Többek között az is kiderült, hogy maradnak-e a védett üzemanyagárak.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
