Háború idején az összetartás és a szolidaritás az első, nem pedig a hatalmi ambíciók.
„Lehet, hogy ünneprontó leszek, de ha nem lenne világos, Európa egy rettenetes háború árnyékában éli mindennapjait, és ebben a helyzetben a dolgok fontosságának a sorrendje változik. Amikor az Európai Unió minden államában a megélhetés költségei a négy-ötszörösére növekedtek, amikor az államok maguk is teljesítő- és fizetőképességük határán egyensúlyoznak, akkor bármennyire is igaz a szakmákra lebontott, akár méltatlannak is nevezhető fizetési szintek tarthatatlansága az egyes ágazatokban, ennek ellenére ki kell mondani, hogy
A TANÁRI TILTAKOZÁSOKNAK NEM MOST VAN ITT AZ IDEJE.
Noha Európa majdnem egészének semmi köze a kirobbant háborúhoz, mégis kollektíve elszenvedői vagyunk az ebből fakadó gazdasági földrengésnek. Ehhez pedig nekünk, állampolgároknak is szolidárisnak kell lennünk, mert az amúgy is borotvaélen táncoló világunkban, ha minden bejelentkezőnek tripla fizetést ad az állam, miközben recsegve és ropogva a fejünkre szakad, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad.
Akinek szeme van a látásra, az érzékeli, hogy a tanárok és diákjaik tüntetése csak ürügy az ellenzék politikai szereplőinek, hogy kéjesen rátelepedjenek az ügyre, és annak farvizén esetleg saját magukat a hatalomba lavírozhassák. Ott pedig jönne a szokásos púder, hogy a begyűrűző nemzetközi helyzet miatt sajnos nincs módjuk semmilyen közérzetjavító intézkedésre.”
Nyitókép: Facebook
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Ám szerintem erre volt 16 évük.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
„Ma a történelmi házelnöki szék, holnap a Szent Korona?” – reagált a meghökkentő lépésre Latorcai Csaba.
