Emlékszel, te pofátlan, kommunista, emberek arcába hazudó, békés tüntetőket kardlapoztató pribék?
„Feri, Feri, megint szélesebb a vállnál az arc
2006 ősze, budapesti utca: szemkilövetés, rendőrattak, lovasroham. Emlékszel, te pofátlan, kommunista, »spontánprivatizációban« meggazdagodott, emberek arcába hazudó, békés tüntetőket kardlapoztató pribék? Te mersz egyáltalán megszólalni október 23., a forradalom, a pesti srácok kapcsán, aki még '89-ben is arról beszélt, hogy a Varsói Szerződésből történő kilépés »nem aktuális«, miközben Orbán Viktor a szovjet csapatok kivonását sürgette tömegek előtt a Hősök terén?
Te odaböfögtél a sajátjaidnak Őszödön káromkodva meg primadonnáskodva, hogy menjenek vissza autófényezőnek, elküldtél mindenkit a k*rvaanyjába és elismerted, hogy az egész politikád legbelső magja a hazugság. Mikor ez kisült, akkor meg olyan nagyon »bátor« voltál, hogy valóban ráküldted a karhatalmat a saját népedre. Jó ávós reflexként ezt tanultad az apósodtól, Apró Antaltól, gondolom, miközben ünnepélyes, ebéd utáni mosollyal ültetek a levesestányér felett vasárnaponként.
Játszod itt az emberbaráti dáridót, de hangod hamis. Ti szólítjátok ki az embereket 23-án utcára, ti, az állampárti hálózataikat felhasználva '90 után is pöffeszkedő, a kádári elvtársiaskodást finomkodó nyugati érzékenyítőkurzusokra cserélő himpellérek? »Lehet itt tüntetni. Majd megunják, hazamennek« – mondtad te 16 évvel ezelőtt, aztán amikor »nem mentek haza«, odalövettél.”
Nyitókép: MTI/Kovács Attila