Nem kell azzal foglalkoznunk, hogy egy vitatott szláv alrégiót Moszkvából vagy Kijevből irányítanak.
„Ezeken a hasábokon a háború első napjától kezdve állítottuk, hogy 1: Ukrajna, akárcsak Oroszország, mélyen korrupt és oligarchikus ország, és Zelenszkij egy erősen manipulatív politikus; de 2: számos hibája ellenére, mint a davosi-NGO-s globalista osztály tagja, Zelenszkij hatalmon maradása mégis kívánatosabb, mint a világos alternatíva, egy fehérorosz stílusú, Lukasenko-féle Moszkva-bábu. De Oroszország, néhány közeli fellángolásól eltekintve, visszahúzódott Kijevből és környékéről májusban. Másként mondva elég világos, hogy Zelenszkij nem megy sehová, és a kormánya is marad a helyén. Kijev sorsa biztonságban van.
Ezen a ponton a háború – és Oroszország esetében a közelmúltbeli (látszólagos) annexiók – Ukrajna négy, messzi keleti régiójában zajlik, és kisebb mértékben a Krímben. Ezek azok a vitatott területek, amelyeket a Biden-kormány és a »nyugati liberális demokráciák« fajtája olyan létfontosságúnak ítélnek Ukrajna és a »nyugati integritása« szempontjából, hogy a visszafoglalásuk, úgy látszik, minden katonai, gazdasági és humanitárius erőfeszítést megér – akár az oroszok és a NATO közötti nyílt atomháború szívszorító kísértetét is.
Ami még rosszabb ezek a vitatott kel kapcsolatban, az az, hogy például a tekintélyes Gallup felmérései szerint 2014 óta – amikor Putyin először bevonult a Krímbe – a krímiek 73,9 százaléka úgy gondolta, hogy az Oroszországhoz való csatlakozás javít az életminőségükön (csak 5,5 százalék nem gondolta így). Donbasz számos enklávéja, akárcsak Luhanszk és Donyeck, etnikailag igencsak megosztott az oroszok és ukránok között; Luhanszkban például szinte 50-50 százalékban lakik a két nemzetiség.
Legyünk annyira világosak, amennyire csak lehet: az átlag amerikai nem foglalkozik, és nem kell, hogy foglalkozzon azzal, hogy egy etnikailag megosztott, stratégiailag lényegtelen, történelmileg vitatott, kelet-ukrajnai szláv alrégiót – vagy kettőt – Kijevből vagy Moszkvából irányítanak.”
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Panyi Szabolcsot, a Soros-hálózat egyik jól ismert, külföldről fizetett „újágíróját” vetették be.
A Barátság kőolajvezeték elzárása a gyakorlati példája annak, hogyan működik együtt a nagytőke és a politikai elit a közelgő magyar választás előtt.
Már a TV2 Tények nevű humánpöcegödör is a Zelenszkijről rajzolt alkotásomon szörnyülködik.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
Az elemzők szerint az is világos, Orbán Viktor hogyan nyerheti meg ezt a játszmát.
Összecsapott a két neves politikai elemző.
Egy szentendrei ház ablakából lőtt a támadó.
A szálak Kijevtől Brüsszelen át a Tisza Párt müncheni egyeztetéseiig vezetnek, a cél pedig nem kevesebb, mint a magyar kormány sarokba szorítása – akár a hazai üzemanyagárak drasztikus emelkedése árán is.
