Monológ

„A feleségéről elnevezett párt elnöke fejcsóválva tette le az újságot.

– Ez a böszme Márki elszólta magát, hogy százmilliókkal támogatták a kampányát Amerikából. Teljesen hülyét csinál magából. Most aztán senki se mossa le róla, hogy külföldi ügynök. Különben is. Százmillió, ugyan már! Hát pénz az? Ha ennyi jutalékot vennék ki a cégből, mehetnék koldulni. Olcsójános, aztán csodálkozik, hogy nem viszi semmire.

Aztán folyatta:

– A pénz persze sok helyről vándorol, ugyebár, még az előző pártomhoz is jött. Európából nem nagyon, ahonnan meg igen, azt jobb, ha nem tudjuk. – Apró kaccantásokkal jutalmazta magát a szellemességéért. – Vagy ott van a világgazdaság pénzbősége, régóta tudom, az általában segít. No és ahhoz még két dolog kell: az isteni gondviselés meg trükkök százai. Mit tud erről ez a szerencsétlen? Az isteni gondviselésről talán derenghet neki valami, mert mindig mondja, hogy keresztény. De az irodája, lássanak csodát, na melyik szervezetnek égett le 2018 novemberében, és így ki tudja, miféle papírok lettek a lángok martalékává, amiről jobb, ha senki sem tud? – Kérdően felvonta a szemöldökét, még a karját is széttárta, de rögtön meg is válaszolta a kérdést. – Na, hát azé a párté, amelyiknek az elnöke rendszeresen bérmálkozik. – Megint nevetett, csak úgy magának. – Mint ahogy azt se tudjuk már meg soha, mit vallott volna a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, ha a tárgyaláson nem éppen aznap jelenik meg kíváncsian a volt kormányfő, amikor ki akart tálalni. Tiszta véletlen. És milyen szerencsétlen véletlen, hogy pont annak a szakdolgozatnak nem lelni nyomát, amivel pedig annyit kínlódtam, míg összeállt. Valami gyümölcsökről szólt, de legalábbis élelmiszer volt benne. Apropó, étel. Az még milyen menő volt, amikor a Kossuth téri éhségsztrájk közben bejártunk kajálni a sátorba! A tanulság, barátaim, hogy az ember szedje össze a gondolatait, mielőtt a sajtónak fecseg…

Éles hang sivított végig a folyosón:

– Ketteske, takarodó van, kapcsolja már le a villanyt!”

Nyitókép: Facebook