Azonban ahelyett hogy a kormány észhez kapna, az időhúzást választja. Ez az időhúzás azt jelenti, hogy a válság legjavát az uniós források nélkül kell átvészelnünk. A kormány csiki-csuki játéka a magyar emberek megélhetésébe kerül.
Valójában senki nem tudja, hogy ezek a pénzek mikor fognak megérkezni. Családok és közintézmények egyaránt számolgatják, hogyan fognak kijönni hónap végén. Az államkassza üres, kétszámjegyűvé nőtt az infláció, tartósan 400 forint fölé emelkedett az euró, az energiaárak elszálltak, és a hónapról-hónapra emelkedő megélhetési költségek mellett egyértelmű, hogy most azonnal szükségünk van az EU-tól érkező ezermilliárdokra. Minden egyes nap számít.”