Klára asszony árnyékolt egyet, de minek

„Árnyékminiszterelnöki székfoglaló beszédet mondani árnyékkormány nélkül bizony több mint bűn, hiba. A magyar közjogi rendszert felesleges másolni ilyen ügyekben. A minta persze kézenfekvő; az országgyűlési választások során kialakult parlamenti többség először kormányalakítási megbízást ad a listavezetőnek, aki utána kiválasztja a minisztereit, de árnyékban ilyen nincs. Illetve lehetne, de ezzel elkéstek; ha a vesztes lista vezetője alakít a kormánnyal párhuzamosan árnyékkormányt, annak ugyan hagyománya nincs itthon, de láttunk már ilyet. De olyat még nem, hogy Gyurcsány Ferenc egyszemélyben megválasztja a feleségét, egyúttal megbízza egy árnyékkormány megalakításával. Ezek szerint így húzódik háttérbe Ferenc testvér: már nem az ország vezetését ambicionálja, hanem ő akar lenni a NÉP.

A kifogásokat persze el lehet ütni azzal, hogy tetszettek volna árnyékkormányt alakítani, elvégre bárki megteheti, nem jogdíjas know-how. De elég gyenge érv arra hivatkozni, hogy azért kellett Dobrevnek lépnie, mert Márki-Zay Péter nem élt a kínálkozó lehetőséggel, nem alakított ellenkormányt Hódmezővásárhelyen. Ha igazi, ha csak árnyék, egy kormány mögött kell, hogy legyen választói felhatalmazás. Legyen az többségi vagy kisebbségi.

De a kisebbség kisebbsége már kevés hozzá.

A semmiből jött árnyékkormányalakítást megint csak az ellenzéki térfélen zajló marakodás és túlélési verseny magyarázza. Aki először üt, az nyer, Dobrev Klára pedig nem is hallgatta el, hogy a többieknek csak egy választásuk van: beállnak mögé és támogatják. Hogy ezt a finnyás, Dobrev ellenében az előválasztás második fordulójában inkább egy látványosan összezavarodott prófétát támogató nagyvárosi ellenzéki szavazók hogyan emésztik meg, az legyen az ő dolguk.”

Kapcsolódó

Nyitókép: Képernyőfotó