Magyarország és Hollandia egyértelmű üzenetet küldött az Európai Uniónak – a válasz szinte biztos
Minden tagállamra szükség van a történelmi döntéshez.
Magyarázó írásunk a Hodász-bejelentés margójára
„Hétfő délelőtt rég nem látott elérési számokat produkál a 777 blog, az olvasottság az egekben, s ez most – mint régen oly sokszor – ismét Hodász András atyának köszönhető. Ezekben az órákban azonban nem bátorító, inspiráló üzenetek keltik fel az emberek érdeklődését, sokkal inkább a bánat, a csalódottság, a félelem és a szomorúság – s talán a düh –, ami rátelepszik legtöbb olvasónk szívére. »Kilépett Hodász atya« – mondják sokan, hozzátéve: ők már rég féltek ettől. Ugyanakkor éppen most lenne igazán fontos, hogy tisztán lássunk, s ne értsük és magyarázzuk félre a megismerhető információkat.
»Pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint.«
Az első és legfontosabb: a papság szentség. Tehát minden áldozópapot felszentelnek, s ekként egy végleges ontológiai változás áll be: Istennek szentelik életüket, s ez emberi mivoltuk leglényegét határozza meg, formálja át. Ez nem egy visszavonható dolog, hiszen egy életdöntés, egy választás. Más a helyzet akkor, ha utólag derül ki, hogy a szentség kiszolgáltatása mégsem volt érvényes, s ilyen módon az semmisnek tekinthető. Ennek többféle oka is lehet, Hodász András atya esetében azonban nem erről van szó. Papsága örökké megmarad. De akkor miről beszélünk? »Elküldték?« Ez a leggyorsabban cáfolható állítás: mint ő is írja, maga kérte elöljáróját a döntés meghozatalára. »Kilép az egyházból?« Erről sincsen szó. A papi szolgálatát érintő kérdések merültek fel, de az egyház iránti hűségét semmilyen információ alapján nem lehet vitatni. »Lelép?« Nézőpont kérdése. Ha úgy vesszük, most egy időre: igen.”
Nyitókép: YouTube