„Bulizni mindenki szokott. És ha bulizni nem is, hát valamelyest, akár visszafogottabb mértékben is, de saját magához képest jobban elengedni magát ismerősei körében. Ez az emberi élet természetes velejárója. Néha – vagy akár nem is annyira néha – ki kell engedni gőzt, engedni kell, hogy betöltse fejünket a friss levegő és alámerülhessünk a mindenkitől független, befolyásolatlan, csak magunk által megtöltött, csak saját magunk által kijelölt valóságba.
Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez mekkora mértékig elfogadható és azon is, hogy ez mennyire összeegyeztethető bizonyos hivatásokkal, foglalkozásokkal, de a lényeg szerintem mégsem ez. A lényeg a képmutatás.