Pelikánnak mindent szabad

„Emlékszünk, ugye, Bacsó Péter filmjének körkörös jelenetsorára? Pelikán József olykor hibázik, mert hülye a kor, és hülye egy kicsit ő is, de mindig megússza. Uszodaigazgató, vidámparkot és narancsligetet vezet, esetleg bezárják a börtönbe vagy éppen szabadlábon van – végső soron mindegy, hiszen mindig elkerüli a megtorlást. Pelikán József ugyanis nem bukhat el. Talán azért, mert belsősként (a forgatókönyv szerint háború előtti kommunista) mégis kívül áll a rendszeren. Ahogyan a film készítője, Bacsó Péter és társai is kívül álltak egykoron. Ha tetszik, a Pelikán-történet önéletrajzi ihletésű, csak éppen eddig nem vettük észre.

A felismerést, hogy Bacsónak és a barátainak az ötvenes években a hatalom megengedte, hogy Pelikánként járjanak-keljenek, egy néhány éve megjelent könyv világította meg számomra.

Gyöngyösi Zoltán: Makk Károly nyomában (Unicus Műhely, 2017) című életrajza tanulságos és elgondolkodtató olvasmány.

Kiderül belőle például, hogy a 1948 és 1956 közötti filmgyártást nem több mint kéttucatnyi szakember irányította, intézte, alakította. Háború előtti »öregek« és lelkes vörös fiatalok, Gertler Viktor, Máriássy Félix, Illés György, Bán Frigyes, Bacsó Péter, Makk Károly és mások gyártották szakmányban a magyar huszadik század legsötétebb időszakának propagandaanyagát. Az ember nézi, nézegeti az Ifjú szívvelt, a Kis Katalin házasságát, az Én és a nagyapámat, kóstolgatja a mézes-mázos réteg alá rejtett ideológiai tölteléket, és arra gondol, hogy szegény Ruttkai, Sinkovits, Bessenyei, Gózon, Soós… Micsoda csapás, hogy nem a szabad Magyarországon hívták őket szerepajánlattal! Csakhogy a színész hatalmi helyzete nemigen létezik, ők tényleg áldozatok, a hatalom számára jelentéktelen figurák a sakktáblán. Bűnbocsátó szeretetünk azonban nem terjedhet ki a film készítőire, miután elolvastuk és megértettük a Gyöngyösi-könyvet.

Hiszen Makk Károlyék valóban Pelikán Józsefként mozogtak az akkori közéletben. Bármit tettek, bármiben hibáztak, elvtársi egyetértéssel kimosdatták egymást a córeszből. Az úttörőkről szóló nagyszabású filmjük olyan drága, egyidejűleg bemutathatatlan vacak lett, hogy a nagy hatalmú Hont Ferencet levették a színről, de nem munkatábor jutott neki, mint másoknak, hanem színházigazgatói, múzeumigazgatói állás. Makk Károlyt két közeli barátja, Illés György és Máriássy Félix hatalmi nyomásra személyesen rúgta ki a főiskoláról. Így aztán Makk elment fél évre Vác környékére traktorosnak, de hamarosan éppen Máriássy hívására újra filmezhetett. Nem verték le a veséjét, nem zavarták el a házából, nem ölték meg a testvéreit, apját, anyját, hanem magas fizetéssel dolgozhatott tovább a hazugság­gyárban. Hiszen Pelikán József mindig szabadon járhat-kelhet. Minden ezen a széles nagyvilágon csak tréfa, ma így volt, holnap másképp lesz. Olyan vicces a Pelikán-élet, hogy miután a legjobb barátai kirúgják Makkot, utána is Illésnél vacsorázik, Máriássytól dugipénzt fogad el.”

Nyitókép: YouTube