Elnökséged első pár hónapja alatt a Jobbik újra erőre kapott, Orbán Viktor pedig egy igazi kihívóval kellett, hogy szembenézzen. Sok ellenzéki politikus között Te voltál az, aki valóban úgy tudtál beszélni, és úgy tudtál érvelni, hogy abba Orbán beleremegett. Ám menet közben megváltoztál. Egyre kevésbé voltál már olyan, amilyennek megismertünk: már nem voltál kíváncsi a jobbikosok véleményére, már nem örültél a társaságuknak. Pártunkban soha egyetlen elnöknek nem adatott meg az, ami Neked: a Kongresszus kizárólag általad megnevezett bizalmi embereket választott melléd az elnökségbe, de Te pár hónap leforgása alatt mindegyikőjüktől elhidegültél, és egyetlen tanácsadód által megalkotott buborékodba zárkóztál, amelyben a népszerűséget Facebook-lájkokban mérik. A szakmai kérdések elől menekülni kezdtél, és csak azokra hallgattál, akik azt mondták, hogy mindent jól csinálsz.
A Jobbik népszerűsége újra csökkenni kezdett, az előválasztási fiaskód után pedig a 2022-es választások vitték be a mélyütést. Vezetéseddel a Jobbik egyetlen egyéni országgyűlési képviselői helyet sem szerzett meg. Itt tartunk most és innen kell újra szervezni politikai közösségünket. Ebben a helyzetben pedig még mindig nem akartad észrevenni, hogy merre tartasz. A kritikát, legyen bármilyen jó szándékú, nem akartad meghallgatni, ahogyan nem jöttél el az Országos Választmányra sem, hogy a tagsággal megbeszélhesd a kialakult konfliktusokat. Helyette egy Facebook-posztban lemondtál az elnökségről, és továbbra is csak egyetlen tanácsadódra hallgattál. És hogy hol tartunk most?
Engedd meg, hogy elmondjam, hogy milyenné váltál azóta: egy görcsbe rándult arccal, szélsőbalos proletár eszméket vadul üvöltöző politikus lett belőled, akiből a közélet mémeket gyárt. Nem vagy Te már veszély Orbán Viktorra, legfeljebb tanácsadód, és a felbőszült híveid veszélyesek a jó ízlésre, amikor a Jobbik aktivistáit zaklatják alpári módszerekkel.”