Vajon miért nem sújt le Romániára a brüsszeli szivárványpallos?
„Orbán Viktor tusványosi beszéde óta zúg a hazai kommunikációs mező, mint a megbolygatott méhkas. A román politikai elit elhatárolódik – persze csak félszájjal, ahogy ilyen esetekben szokta (lásd, itt, itt vagy itt) –, az éles beszólásokat a közkatonákra, no meg a sajtóra bízza. Persze, akadnak higgadtabb hozzászólók is, de a többség az eurokonform elborzadás-diskurzus mentén hántja a magvas tengerit.
Az egyik olyan téma, amelyet az utóbbi napokban gyakorlatilag mikroszkóppal vizsgál és »tár fel« (mintha nem lett volna eddig is szem előtt) a román média egy része, a magyar kormány erdélyi gazdasági támogatásrendszerére vonatkozik (lásd például itt meg itt). Szinte naponta jelennek meg cikkek, publicisztikák arról, hogyan »vásárolja fel« Budapest jó pénzért Erdélyt, a romániai magyar politikusokat, polgárokat, gyakorlatilag mindent, amire ráteheti a kezét. Kedves oknyomozók, ez is régóta világos: ha a mindenkori román kormány támogatta volna a romániai magyarokat, akkor bárki másnak nem lenne mit támogatnia, ugye. Na de megtette? Nem tette meg.
És itt van egy másik kérdés is: vajon miért nem támogatja a román kormány a külhoni román közösségeket? Hiszen van belőlük elég, és nem csak a Moldovai Köztársaságban. Nos, van pár (nyilván vitatható) feltételezésem. Tessék:
1. Nincs a memóriában
1859 óta a román nemzet néhány időszakos kivételtől eltekintve csak gyarapodott. Vagyis egyre több területhez, forráshoz, lakoshoz jutott. Amely lakosokat nem mellesleg a százpár éves ifjú nemzet ma is románoknak titulál a közbeszédben, függetlenül attól, hogy annak vallják-e magukat vagy sem. Könnyen elképzelhető, hogy egy ilyen nemzet vezetőinek fejéből (vagy lelkéből, ahogy tetszik) egyszerűen hiányzik a határokon került nemzettársak támogatásának gondolata, érzése (kivételek természetesen ez esetben is akadnak). Legalábbis egyelőre.
2. Szorongás a szomszédtól
Van egy olyan lehetőség is, mely szerint a román kormányok inkább nem támogatják a külhoni románokat, mert így megmarad az ütőkártyájuk a folyton »határsértegető« magyar szomszéddal szemben. Ha a román kormány is erőteljesen támogatná (értsd, a hangzatos beszédeken és aprópénz-utalásokon túl) az ukrajnai, magyarországi és egyéb román közösségeket, ezzel gyakorlatilag legitimálná a magyar »gazdasági honfoglalást«. Nem mintha Magyarországnak szüksége lenne bármiféle legitimációra, de akkor is. Így lehet minduntalan ezt mondani: mi jófiúk vagyunk, ti meg állandóan beduvadtok einstandolni a mi grundunkra, jaj Európa néni, tetszik látni, mit csináltak megint ezek a csúnya magyarok? Revízióznak, rasszistáznak, putyinistáznak, mindengononoszistáznak!”
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
Szerintem Észak-Korea elkezdhetné a felkészülést Orbán Viktor fogadására. Vagy várható baráti gesztusainak viszonzására, ha mégsem látogat oda személyesen.
A svájci Weltwoche szervezésében Bécsben beszélgetett egymással az európai politika két legnevesebb békepártija: Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
Hogyan lehetséges, hogy az egykori szociáldemokrata kancellár, a konzervatív Orbán Viktor és a liberális Die Welt egykori főszerkesztője Bécsben egy beszélgetésen vesznek részt?
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
