Történeti kutatásokból tudjuk, hogy tizenöt uralkodót temettek el ide. Interjú.
„Kezdjük talán azzal, miért pont a székesfehérvári osszáriumra esett a vizsgálódás iránya?
Két évvel ezelőtt kezdtük meg a vizsgálatot, amelynek során a székesfehérvári osszáriumban található ércládákban, kvázi tömegsír jelleggel őrzött csontmaradványokból, pontosabban koponyamaradványokból sikerült megközelítőleg négyszáz mintát vennünk genetikai elemzés céljából. Ezek azok a csontmaradványok, amelyeket a jelenlegi romkert helyén eredetileg álló Szűz Mária prépostsági templom, ismertebb nevén Nagyboldogasszony-bazilika területéről a XIX–XX. századi feltárások során előkerültek. Fontos kiemelni, hogy ennek a területnek a régészeti feltárása jelenleg sem teljes. Annyi bizonyos, hogy a templom pusztulása a török időktől datálható, amikor az épületet elfoglalták, feldúlták, sírjait felnyitották, kirabolták és szerencsésnek mondható, ha a csontmaradványokat a helyükön hagyták.
Létezik valamiféle névjegyzék, lista arról, hogy kiket is temettek az évszázadok során a templomba, vagy ez a tudás is elveszett az idők folyamán?
Történeti kutatásokból tudjuk, hogy tizenöt uralkodót temettek el ide, ugyanakkor a kutatás egyik fontos érdekessége, hogy ez a történeti adatolás sem volt tökéletes, hiszen az általunk, a jelenlegi kutatási adatok alapján leginkább valószínűsíthető Halicsi András hercegnek csak a halálozási helyét ismertük, azt azonban nem tudtuk, hogy őt is Székesfehérváron temették el.
Ez azt jelenti, hogy a kutatás várhatóan az Árpád-házi családtagokon kívül több személyt is be képes azonosítani, sőt, másokat is…
Azt már korábban is bejelentettük, hogy két Árpád-házi uralkodót már megtaláltunk és beazonosítottunk. Ez azért is jelentős, mert ezzel igazoltuk, hogy maga az osszárium valóban az Árpád-házi királyok nyughelye volt, ha bárkiben egy szemernyi kétség is felmerült volna ezzel kapcsolatban.”
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ukránok a fronttól több mint ezer kilométerre csaptak le.
Felemás döntést hozott a jászvásári püspök.
