Az EU beperelte Magyarországot az LMBT-ellenes törvény miatt

„A gyermekvédelmi törvény kultúrháborús csatatérré vált. Magyarország a nemi identitás hagyományos felfogását hirdetni, ami a nemzetállam alapját adó erős családokon belül értelmezhető. Ez a megközelítés szorosan kapcsolódik az országban zajló népességfogyáshoz. Mindeközben az EU, amely az inkluzivitást, a sokszínűséget és a kisebbségek melletti kiállást közös európai értékként kezeli, a tagállamok különböző szociálpolitikájának harmonizálására törekszik. 

Az, hogy a Bizottság bepereli Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, a progresszív erők számára egy védekezési mechanizmus, amelyre az egyetemes emberi jogok megsértése miatt van szükség. Az Európai Bírósághoz benyújtott keresetben a Bizottság azt állította, hogy a magyar törvény „sérti az egyének (különösen az LMBT-személyek) alapvető jogait, valamint – ezen alapvető jogok tekintetében – az uniós értékeket”.

Míg az EU szerint a gyermekvédelmi törvényt szembe megy az emberi jogokkal, addig Budapest a szólásszabadság ésszerű korlátozásaként hivatkozik rá. 

A törvény körüli vita során a magyar politikusok megjegyezték, az LMBT-jogok Magyarországon jobban érvényesülnek, mint sok más uniós tagállamban. A 2022-es „Szivárvány Európa-térképen” az ILGA Europe 30 százalékot adott Magyarországnak. Nem kimagasló eredmény, de még mindig sokkal jobb, mint olyan uniós tagállamokban, mint például Románia és Bulgária, esetükben ugyanis a mutató 18 százalékos. De a magyar eredmény jobb néhány olyan országnál is, melyeket általában progresszívebbnek tartanak, ilyen például Csehország.

Az alapvető különbség az, hogy Magyarország nem vállalja fel az LMBT-közösség célkitűzéseink felkarolását: a magyar kormány nem LMBT-jogokról, hanem „LMBT-ideológiáról” beszél. Az Orbán-kormány szerint az LMBT-ideológiát propagáló tartalmak megjelenítése ártalmas lehet a hagyományos családokban élő gyermekekre. Ebben az összefüggésben az LMBT-tartalom előállítása és terjesztése a klasszikus liberalizmus egyik alapvető elvét sérti; azt, hogy az egyének mindaddig saját belátásuk szerint cselekedhetnek, amíg tetteikkel nem korlátozzák mások szabadságát.

A magyar gyermekvédelmi törvény az emberi jogokat korlátozza, vagy az egyén szabadságát védelmezi? Ezen etikai szürkezónáról folyik most a kulturális csata Magyarország és az EU között – és azzal, hogy az ügy a bíróságig jut, az ideológiai szakadék egyre szélesebb lesz.”