A tusványosi beszédre adott erdélyi magyar – RMDSZ-es – reakciók arra mindenképpen jók voltak, hogy jelezzék: milyen intellektuális elsivatagosodás, leépülés van Erdélyben.
„És most nem elsősorban arra gondolok, hogy Kelemen Hunor hogy próbált meg taktikázni, milyen leegyszerűsítő és kínos nyilatkozatot adott (szavait aztán visszhangozta a nomenklatúra.) Többszöri felszólítás után, több napos késéssel úgy nyilatkozott, hogy egyrészt Oroszország-kritikusnak, másrész Orbán pártianak tűnjön. Egyre kínosabb helyzetben van a magyar érdekképviselet, ennyi vált egyértelművé a szavaiból. Közeleg az idő, amikor döntenie kell a szervezetnek, Romániában akar kormányon lenni, vagy Magyarországon akar kormányzati támogatást.
Arra gondolok, hogy a rendszerváltás idején Erdélyben erős hangú, rendkívül felkészült emberek folytattak párbeszédet a közéletről – és ez a dialógus mára teljesen eltűnt. Domokos Géza, Gyimesi Éva, Sütő András, ha kellett Szilágyi Júlia, Egyed Péter, Hadházy Zsuzsa, Szilágyi N. Sándor, Bányai Péter - most csak azokat sorolom, akikre én, kamaszként kiemelten figyeltem, akik a kamasz figyelmemet is meg tudták ragadni.
Mára ezek a hangok elnémultak. A többség meghalt, vannak, akik tragikusan korán mentek el. Akik élnek: azok marginalizálódtak. Nem mintha ne hallatnák a hangjukat (Szilágyi N. Sándor, Bányai Péter például), mondják a magukét a politikai eszközökkel felszámolt erdélyi magyar sajtó híján inkább csak a közösségi médiában. (Ismerős helyzet, igaz ez a sajtós légüres tér a teljes magyar nyelvterületre). De hiába beszélnek, rájuk az RMDSZ politikusai rég nem reagálnak, rég nem figyelnek. Pedig az RMDSZ egésze úgy jött létre, hogy kerete legyen a hasonló dialógusoknak, támogasson minden erdélyi magyar véleményt, kezdeményezést a pluralitás jegyében.
Kelemen Hunor is ebben a szellemi holdudvarban nőtt politikussá. Költőként, szerzőként indult - egészen bíztató módon. Fanyar humorú, nagyon sok mindenre rákérdező szerzőként. Végülis ez volt a nyolcvanas-kilencvenes évek erdélyi magyar kultúra: irónia, játék, a hatalmi önkény leépítése, megkérdőjelezése. Kelemen is ebben a légkörben indult, hosszú és tanulságos történet, hogyan vált az önkény feltétel nélküli, taktikus kiszolgálójává.
Eljátszottam a gondolattal, vajon hogyan reagált volna az önkény tusványosi megnyilatkozására az Egy lócsíszár virágvasárnapjának szerzője, Sütő András? A Gyöngy és homok, a Honvágy a hazában, a Szem a láncban szerzője – Gyimesi Éva? A Caligula helytartójának írója - Székely János? Milyen arcot vágott volna Kelemen Hunor habogására Domokos Géza, amikor az RMDSZ elnöke azzal keni el Orbán szavait, hogy kiragadták a kontextusból azokat. Ja, hogy nem a biológiai hanem kulturális keveredést utasítja el a magyar miniszterelnök? Domokos Géza egész életműve a kulturális »keveredésről« szól. A Kriterion könyvkiadó – összesen 21 milliós példányszám! – egész működését erre, a »keveredésre« építette fel. Vajon van-e Kelemen Hunornak otthon még a Horizont sorozatból, amely máig az egyik legkiválóbb magyar műfordítás sorozat, csupa kulturális keveredés meg világirodalmi klasszikus.”
Nyitókép: Facebook
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
