Bárki jobb lenne Orbánnál

„A héten bejelentett kormányzati intézkedések némiképp átrajzolják az érvrendszereket, nem lehet oly könnyen a migránsok nyomására hivatkozni, de még az Orbán által most is elővett Soros-kártya is kiesik a magyarázatok tárából. Még a legvehemensebb Fidesz-hívők is kicsit halványabbak a korábbi éveknél, és ami a legmeglepőbb, a háborút – mint minden baj okozóját – sem említik.

Pedig a miniszterelnök mindent ezzel magyaráz; háború van a szomszédunkban, és ezt a háborút Európában rajta kívül mindenki rosszul kezeli. Valahogy ennek említése meglehetősen sután hangzana itt, a társasági tenisztorna közepén, hisz alapvetően jól érezzük magunkat, idáig voltaképpen semmiben sem nehezedett ránk a háború okozta baj-tömeg.

És ezt mindenki érzi, nehéz ilyenkor olyan dolgokról beszélni, amik nincsenek. (Igaz, a migránsok sincsenek, de az mégis mindig éles szembenállásokat váltott ki, még arra is találtak rendre magyarázatot, hogy miért rosszabbak a migránsok a bevándorlóknál. De ezt hagyjuk. Most hagyjuk…)

Szóval ment a vita a maga szokásos, de ezúttal mégis szokatlan medrében. Már vagy egy órája csapongtunk erre-arra, amikor előkerül a bevált és végső tromf: Gyurcsánnyal még rosszabb lenne. Indok persze nincs, az indok maga a név, tehát Gyurcsány. És mert – itt és most – senki nem tekinti feladatának a volt kormányfő megvédését, más irányt vesz a beszélgetés. Elhangzik a kormánypártiak szemében a legfőbb bűn, azaz Orbán szidalmazása. Illetve nem is, hisz' a vita majdnem mindig az immár szinte örökös miniszterelnök személye körül forog, nem véletlenül.

Abban ugyanis nincs nézetkülönbség, hogy ő az, aki minden lépést meghatároz, minden döntést magához von, semmi nem történik az ő engedélye nélkül – csak halkan mondom: még a pénzlopás sem –, nincs olyan személy a kormány környékén, akinek a sorsa ne tőle függne. Na de vissza Gyurcsányhoz: itt ugyanis, ezen a ponton jön a váratlan fordulat, vagyis valaki bedobja az „atombombát” – ma már mindenki jobb lenne Orbánnál, hangzik el. Előbb csak döbbent csend, aztán lassú eszmélés; még, hogy Orbán nélkül? Ez az ország? Előkerül a kádári érv: addig jó, amíg van Orbánunk, így védekeznek, támadnak, de érződik: nincs erő, még inkább nincs elég határozottság a válaszokban. És jön a sorozás, mint egy igazi bokszmeccsen: nem, nincs szükség arra, hogy Gyurcsány kezébe kerüljön a hatalom, még arra sem, hogy jelentős politikai változás történjen.”

Kép forrása: YouTube