A brüsszeli bürokraták nem kiáltanak rendőrállamot.
„Az ukrajnai háború felgyorsítja a román politikum azon szándékát, hogy megváltoztassák a biztonsági törvényeket – írja a Visegrad Insight. Mindez nem hangzik túl fenyegetőnek. Harminc év után, itt van már az ideje – írják. Ez jogos is lehet, de ha belenézünk az eredeti törvényjavaslatokba, megdöbbenünk. A kegyetlen, kommunista Securitate visszatérését figyelhetjük meg.
Május legutolsó napjaiban szivárgott ki az a törvénytervezet, amely jelentősen bővítené a román titkosszolgálatok jogköreit. A kormánykoalíció jelenleg egy szélesebb körű nemzetbiztonsági törvénycsomagot vitat meg, amely a hírszerző szolgálatok, a hadsereg, a belügyminisztérium és a Legfelsőbb Védelmi Tanács működését és szervezetét érinti. Nicolae Ciucă miniszterelnök május 27-én jelentette be, hogy a tervezeteket a koalíció minden egyes pártján belül megvitatják, és a kormány egy héten belül napirendre tűzi, mielőtt a parlament elé kerülnének.
A tíz különálló dokumentumnak a legproblémásabb tervezete a belföldi Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) érinti. Miután a g4media.ro megszellőztette a készülő nemzetbiztonsági törvényeket, Klaus Iohannis elnök fenyegetődzve csak egy »első, javítandó piszkozatnak« nevezte a szövegeket. A számos alkotmányellenes vagy egyenesen visszaélésszerű rendelkezést tartalmazó szöveget a kormány vezető politikusai sem kommentálják, szerintük ez túl korai lenne. Egyedül az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szólalt fel a tervezet ellen; szerintük Románia azt kockáztatja, hogy a titkosszolgálatoknak kiszolgáltatott állammá válik.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
