Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Figyelj, Feri, készülünk mi is!
„Ezért is vicces, amikor Gyurcsány azt veti Orbán Viktor szemére, hogy semmit nem tanult elődjei tévedéséből. Tessék? Nem épp fordítva van? A jelenlegi miniszterelnök nagyon is megtanulta ellenzékben, hogyan nem szabad kormányozni. Ezért is veszít mindig ellene a balliberális oldal.
Abban pedig, hogyan kell kormányozni, szerencsére soha nem Gyurcsányékat használta viszonyítási pontnak. Ezért is nyer ellenük rendre nagy arányban. Úgyhogy jó lenne, ha visszatérnének a konstruktivitásnak minimum ahhoz a változatához, amelynek alapgondolata, hogy legalább ne árts, ha már használni nem tudsz. De hiú ábránd, naiv vágyakozás ez egy olyan konglomerátum esetében, amelynek vezetője most azzal háza: »Nem szabad megmenteni Orbánt!«
Nem mintha a kormányfő az ellenzéke segítségére szorulna, de akkor is mély fájdalommal vegyes szánalmat vált ki a józan emberekből a kicsinyességnek, a pitiánerségnek, a sértett irigységnek és az ezekből fakadó gyűlöletnek ez a foka.
Az ilyen ember, akit csak löttyös indulatai vezérelnek a politikában, akkor is teljességgel alkalmatlan lenne egy ország vezetésére, ha véletlenül földönkívüliek szállnának le a szemlőhegyi villája kertjében, és kezébe nyomnák a felhőtlen boldogság receptjét. Képes lenne azt is megsemmisíteni, nehogy a fideszesek kezébe kerüljön.
Készülünk! Ezzel zárta minapi bejegyzését Gyurcsány Ferenc, és ez intő jel kell, hogy legyen számunkra is. Most nagyon oda kell figyelnünk a valós információkra, józanul kell azokról gondolkodnunk és sokat beszélgetni egymással, hogy minél kevesebben legyenek olyanok, akik beveszik a zsákutcás dumát csak azért, mert most egy kicsit göröngyösebb szakasz következik. Úgyhogy figyelj, Feri, készülünk mi is!”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd