Elég a hazaárulásból

„Egyre több választópolgár keres meg azzal, hogy elegük van abból, hogy a baloldal elárulja a hazát és a nemzetet és ennek nincs semmi következménye. A haza hátba támadása, érdekeinek kiszolgáltatása békeidőben is jogi következményért kiállt, háborús időszakban, veszélyhelyzetben a hazaárulás egyenesen főbenjáró bűn, amit nem szabad elnézni.

A magyar kormány, a parlamenti pártokkal együtt az első pillanattól kezdve elítélik az agressziót és kiállnak a szomszédos ország területi integritása mellett. Az Európai Unió egységét is fontosnak tartjuk, ennek jegyében annak ésszerűség határain belüli szankciós politikáját is támogatjuk. Tesszük ezt mindaddig, míg a kivetett szankciók jobban fájnak a büntetni kívánt félnek, mint annak, aki büntetni akar.

Az energiaszankciók esetében nem ez a helyzet. Az európai szolidaritás jegyében mi csak annak megértését várjuk el, hogy mi más helyzetben vagyunk. Nekünk nincs tengerpartunk, kikötőnk, mi az olajat és gázt nem vagyunk képesek máshonnan beszerezni csak Oroszországtól, ezért az erre vonatkozó embargó kérdése számunkra a vörös vonal, ezeket nem tudjuk támogatni.

Ilyet egy felelős kormánytól senki nem várhat el! 

A magyar kormány első pillanattól kezdve megszervezte a menekültek ellátását. Eközben soha nem látott szolidaritás nyilvánul meg a menekültek irányába, mindenkin segítünk, aki a háború elől menekül, legyen bármilyen nemzetiségű, felekezetű és bőrszínű.

Eddig közel 800 ezren érkeztek közvetlenül és 1,4 millióan összesen Magyarországra, akiknek ellátását biztosítottuk és megkapták az esélyt arra, hogy itt maradjanak, vagy szabad akaratukból úgy döntsenek, máshol keresik a boldogulást és várják helyzetük jobbra fordulását. Az önzetlen segítségért óriási köszönet az egyházi és civil szervezeteknek, valamint az érintett önkormányzatoknak és állami intézményeknek.

Magyarország bebizonyította, hogy melegszívű és befogadó, ugyanakkor különbséget tud tenni az életét féltő menekült és a csupán jobb élet reményében lakóhelyet váltani szándékozó migráns között. Ebben a drámai helyzetben vannak olyan baloldali politikusok, akik a tűzzel játszanak és kockára teszik a magyar haza és a magyar emberek biztonságát.

Ferencváros fura úrnője, adománygyűjtő koncertet szervezett az ukrajnai háború áldozatainak megsegítésére. Eddig ez rendben volna, hiszen az ukrajnai menekültek megsegítése nemzeti ügy, de kilóg a lóláb, mert arról ír, hogy a koncertre azért is van szükség, »Mert az első pillanattól kezdve ezrek segítettek a menekülőknek a magyar kormány agresszív Putyin-párti propagandája ellenére is.« Ez nem más, mint szemen szedett hazugság és a jóhiszemű emberek politikai célzatú hergelése!

A városvezető nem először adja tanújelét annak, hogy a szíve nem a magyar ügyekért dobban. Kollégájával Niedermüller »Trianont éltető« Péterrel kerül egy platformra, mikor kijelenti, hogy »A Trianoni békeszerződés emlékezete ma is megosztja a közvéleményt.« Jó lenne, ha tudná a Polgármester Asszony, hogy a magyar közvéleményt nem osztja meg a békediktátum emlékezete, mert magyar az, akinek fáj Trianon. Az, hogy ő és néhány kollégája ezt másképpen látja, az egyedül őket minősíti és ebből a tanulságokat is nekik kellene levonni.

A baloldal egyes képviselői fontosnak érzik, hogy támadják a magyar nemzeti érdekeket. A lelki, történelmi dimenziót és ezen túl a mindennapok biztonságát is. Egyre többen fogalmazzák meg, hogy aki választott tisztségviselőként, veszélyhelyzetben támadja, veszélyezteti, Magyarország biztonságát, energiaellátását, ezáltal az ország kiegyensúlyozott, biztonságos működését, az legyen felelősségre vonható. De

A minimum az lenne, ha ő és a hozzá hasonló baloldali politikusok örökre távoznának a közéletből és abbahagynák a hangulat folyamatos mérgezését!

A ciprusi luxus nyaralásáról híressé vált hölgy ezután szellőztethet, mosás helyett, esetleg szigetelhet, fűtés helyett és gyalog közlekedhet, esetleg biciklivel, bár így nehezen jut majd el az általa kedvelt távoli vidékekre. Mehet persze lóval, üzenhet postagalambbal és emésztheti a klasszikus székely viccet:

– Mit gondolsz melyik a gyorsabb, a ló vagy a postagalamb? – kérdi a székely a komájától.
– Gyalog a ló...”

Nyitókép: Baranyi Krisztina Facebook-oldala