De magát a problémát sem.
„»Te tulajdonképpen kivel vagy?« Illusztráció.
Az egyik szerint háborús infláció van, a másik szerint orbáni infláció. Nézzük a Telex mai összefoglalóját. (»Ez az információ a magyar sajtóba nem nagyon csorgott le« fordulat különösen tetszik).
»Bár ez az információ a magyar sajtóba nem nagyon csorgott le, az üzemanyagárak elszaladásához nagyban hozzájárult az is, hogy a finomítói kapacitások világszerte szűkösek. A koronavírus-járvány alatt összeomlott az olaj iránti kereslet, ezért sok finomító bezárt, és máig nem nyitott újra. Így amikor a járvány utáni nyitás során ismét kilőtt a benzin és dízel iránti kereslet, már nem voltak elegendőek a megmaradt kapacitások.
Egy, a háborútól független, de gyakran felhozott ok, hogy az áremelkedés elszaladásához nagyban hozzájárultak a koronavírus-járvány alatt elfogadott nyugati élénkítőcsomagok, amelyek jelentős átmeneti, de közvetlen pénzügyi transzfereket tartalmaztak a háztartások számára. Magyarul: például az amerikai állam a korábbinál jóval bőkezűbb és gyakoribb családi pótlékot és munkanélküli-segélyt fizetett, és jelentős adókedvezményekkel támogatta a népet, amely ezt a pénzt fogyasztásra költötte. Ez jelentősen növelte a keresletet, ám a termelés részben pont a Covid-járványhoz köthető fennakadások miatt nem tudott lépést tartani a kereslettel, emiatt az árak emelkedni kezdtek.
Egy kapcsolódó, a koronavírushoz köthető jelenség a fogyasztási szokások gyors változása is.
Ennek egy klasszikus példája, hogy a karanténban az emberek sok számítógépet vásároltak, de nem mentek étterembe és nem utaztak. Most már kevesebben vesznek számítógépet, de többet utaznak és többet járnak étterembe, ami csökkentette az elektronikai ellátási láncok felfordulását, de jelentősen növelte az üzemanyag iránti keresletet és a szolgáltatási szektor munkaerőigényét. Ezért van, hogy az olaj és más nyersanyagok ára már bőven az ukrajnai háború előtt felfelé kúszott, az élelmiszerek világpiaci ára pedig évek óta rekordokat döntöget«.
(https://telex.hu/.../putyin-szankcio-gaz-olajar-inflacio...)
A magyar politika (de a politikai kommunikáció egészen biztos) nemhogy a problémákra adott válaszokat nem találja el, de magát a problémát sem.”
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Az egyelőre a Ferencváros sikereire koncentráló 37 esztendős világklasszis nem volt elégedett a Brescia elleni játékkal. Elmondta, mi a véleménye a nyomásról, s hogy éli meg ezt a mozgalmas időszakot, amelyet a párizsi olimpia zár majd le. A szintén válogatott Nagy Ádám szerint kitisztították a fejeket az Olympiakosz elleni vereség után.
A feljutás szombaton dől el, az ellenfél Szlovénia lesz.
