Ha nincs domináns világlátása, története az ellenzéknek, akkor lehetetlen politikai sikert elérnie.
„Ha a Fidesz belenyúl a választási szabályokba, akkor evidencia, hogy a saját politikai szándékait érvényesíti. Még kevesebb a kérdés, ha ehhez még az alkotmányhoz is hozzá kell nyúlni: az alaptörvény októberi önkormányzati választást ír elő, így előrehozásához ismét faragni kell a korszak leggumírozottabb gránitján. A hivatalos érvelés természetesen a költségek csökkentéséről szól, ami háborús időszakban pláne népszerű mondás, ám aligha van sok kötődése a változtatás valódi motivációjához.
Mi van most?
A jelenlegi politikai térkép szuperkedvező a Fidesznek. A Mi Hazánk parlamentbe kerülésének és erősödésének köszönhetően ismét megjelent a kormánypárt jobboldalán is egy ellenzéki erő. A tőle balra föllelhető szereplők pedig talán 2010 óta egyszer sem voltak olyan rossz állapotban, mint manapság, ami nem kis bravúr, ha megemlítjük, hogy azóta minden országgyűlési választás kétharmados Fidesz-sikerrel zárult. Az áprilisi összecsuklás után a megmaradt ellenzéki szavazók egy része is sietve söpört el a semmibe, a Kutya Párt vagy akár a Mi Hazánk felé, miközben a Fidesz is tovább erősödött. Azaz Orbánék föladata, hogy hozzávetőleg megtartsák, erősítsék a most kialakult modellt, ami azzal járna, hogy még a válságok okozta népszerűségvesztést, az abszolút többségi támogatás elpárolgását is simán kibírnák a jelenlegi választási rendszerben, olyan jelentős az előnyük.
Mi a fontos ebben a helyzetben a kormánypártnak?
Tehát a Fidesz elsőrendű érdeke, hogy megtartsa az ellenzék kétoldaliságát, azaz a Mi Hazánk erősödjön akár a középpártiságig (10-15 százalékra), miközben a baloldali ellenzék politikai, személyi, szervezeti problémái – így aktuális támogatottsági szintje is – megmaradnak. A jelenlegi tudásainkból az is következik, hogy ideális az a felállás, amelyben Gyurcsány Ferenc pártja a legnagyobb ellenzéki erő. A korábbi miniszterelnök elutasítottsága örökkévalónak látszik, népszerűségi mutatója idősorosan nagyjából egyenes vonal, hiába erősödött pártja az ellenzéki térfélen.”
Nyitókép: Közös alap borítókép
Szóba kerültek az elmúlt évek politikai és médiabeli törésvonalai, a jogállamiság állapota, a Fidesz választási veresége, valamint az is, hogyan alakult át a magyar nyilvánosság az új politikai korszakban.
Nem ez az első eset.
Még bőven van mit tanulnia, ha valóban sikeres miniszterelnök akar lenni.
Ezek a hírek mozgatták meg leginkább a Mandiner olvasóit pénteken.
Németh Balázs emlékeztetett arra, hogy Forsthoffer Ágnes már korábban eldöntötte: múzeumba küldi az eddig használt, 1902-ben faragott tölgyfa széket.
A Fidesz elnöke azt ígérte, hogy rövidesen jelentkeznek a részletekkel.
A parlament gazdasági és energetikai bizottságának alelnöke javaslatot is tett.
A maradék haton is őt ünneplik, csak azokon nem látható. Van a földön még egy miniszterelnök vagy államfő, aki ilyen töménységben tömjénezné önmagát? Azt hiszem, van, Kim Dzsongun. Vele van versenyben. Hiszen Ceaușescu már nem él.
