Ez a fényességes Nyugat percenként kioktat bennünket európaiságból, jogállamiságból.
„Egészen szürreális esemény színhelye volt a héten a brüsszeli Egmont Palota, ami egyébként belga állami rendezvényeknek, protokolláris rendezvényeknek szokott helyt adni. Történt ugyanis, hogy a belga állam ünnepélyes keretek között, egy kis világoskék dobozkában visszaadta a családnak Patrice Lumumba aranyfogát.
Kedves barátaim, ilyet Ionescu, Hrabal, Kusturica egyszerre sem tudott volna kitalálni. És egy kicsit ízlelgessük ezt az egészet. Ugye, az történt, hogy 1961-ben, az éppen frissen függetlenné vált Kongó első miniszterelnökét, az amúgy jelen lévő ENSZ-csapatok szeme láttára belga zsoldosok elrabolták, brutálisan meggyilkolták, majd a testét feldarabolták, savban feloldották, és a megmaradt aranyfogakat utána akkurátusan összeszedegették, és hazaszállították Belgiumba.
És 62 éve Lumumba aranyfoga, vagy fogai nyilván a belga államkincstár részeként ott hevertek valahol, ellátva egy leltári számmal, nyilván fel volt címkézve: Lumumba aranyfoga. És most a belgák, elájulva saját jóságuktól, nagyszerűségüktől, európaiságuktól visszaadják az aranyfogat a családnak. Ilyen egész egyszerűen nincs!
És a dolog szürreális, ízléstelen, végtelenül aljas és becstelen voltán túl túl, az a legmegdöbbentőbb – és ezt gondolja mindenki végig-, hogy ez aztán, ez a fényességes Nyugat percenként kioktat bennünket európaiságból, jogállamiságból, öt percenként ide dörrennek, hogy mi nem vagyunk elég jó európaiak. Mi. És mondják ezt többek között azok a belgák, akik hosszú, keserves évtizedeken keresztül fenntartották maguknak ezt a kis Belga-Kongó nevű gyarmatukat, ahol egyes számítások szerint 10 millió embert gyilkoltak meg, ahol levágták élő emberek fél kezét, hogy el tudjanak számolni az egyébként vadászatra elhasznált lövedékekkel.
Mert hogy kevés volt a muníció, és parancsba kapták a katonák, hogy tilos vadászniuk. A fegyvert csak emberek ellen használhatják, és hogy ezt bizonyítsák, a halottak kezét le kell vágniuk. Ez önmagában nem értelmezhető. Majd ezek után tovább vadászgattak, de hogy meglegyen a leltár, ezért fogtak élő feketéket, levágták az ő kezüket, hogy be tudják mutatni. Ez volt Belgium.
Majd savban feloldanak 1961-ben egy holttestet és az aranyfogakat – még 20 év sem telt el a II. világháború és Adolf Hitler után – az aranyfogakat hazaviszik, és 62 évig otthon tárolják. Ami ide illő gondolat: az egyik, hogy ezután az esemény után most először nevet jóízűen Adolf Hitler lenn a Pokol hetedik bugyrában, és Lucifer is nagy valószínűséggel vissza vihogott rá.”
Borítókép: Patrice Lumumba, a Kongói Köztársaság miniszterelnöke (Fotó: MTI/FR)