A veszélyhelyzet lett gránitszilárdságú az Alaptörvény helyett

„Mára kiderült, a gránit nem elég szilárd. Inkább puha, mint a vaj. Hiszen tíz év alatt tízszer is át lehetett faragni. Nem úgy, mint a tízparancsolatot, amelyet tényleg kőbe véstek, és évezredek óta egyszer sem kellett módosítani. Hiába, van még mit tanulni. Nálunk az Alaptörvény helyett az állandó veszélyhelyzet lesz lassan gránitszilárdságú. Kell vagy nem, 2015 óta folyamatosan válság- vagy veszélyhelyzetben élünk, szinte mindegy is, hogy éppen milyen „jogcímen”.

Kezdődött »a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel«, amelyet a kihirdetése óta rendszeresen meghosszabbítanak. Annak ellenére, hogy a törvényi feltételei évek óta nem állnak fenn. Az elrendelés/fenntartás egyik kritériuma ugyanis, hogy a menedékkérők száma egy hét átlagában meghaladja a napi 800 főt. Ezt a számot – ami egy évre vetítve 292 ezer fő lenne – még a 2015-ös, legsűrűbb évben sem érte el a menedékkérők száma, az még akkor is összesen 177 135 személy volt. Bár a kormány évek óta újabb és újabb 6 hónappal hosszabbítgatja ezt a fajta válsághelyzetet mindenfajta indokolás nélkül, ám valódi indoka nincs rá.

Ha valaki esetleg úgy gondolná, hogy az ukrajnai háború elől Magyarországra menekülők száma indokolta volna az újabb hosszabbítást, az több okból is téved. Először is azért, mert a legutóbbi, március 3-i hosszabbításnak nem ez volt az indoka – nota bene ennek sem volt semmilyen indoka. Másodszor pedig azért, mert az Ukrajnából érkezőknek nem kell menekültkérelmet beadniuk, helyette ideiglenes védelmet kérhetnek. Az már a vicc kategóriájába tartozik – már ha valakinek lenne kedve nevetni –, hogy a kormány egyszerűen egy rendelettel módosította a menekültügyi eljárásra vonatkozó törvényt, méghozzá a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre hivatkozva. Persze nem ez volt az egyetlen eset, amikor a kabinet másra használta az amúgy fölöslegesen kihirdetett veszélyhelyzetet, mint amire az való.”