Ha feladja az EU az egyhangúság elvét, a végén egységesebb lesz?
„Kézenfekvők azok az érvek, amik a többségi döntés mellett szólnak. Az egyes országok, mint most Magyarország is, elveszítenék a vétójogukat, az Unió pedig gyorsabban és határozottabban reagálhatna a nemzetközi válsághelyzetekre. Ezzel indokolja az SPD, a Zöldek és az FDP is az álláspontját a koalíciós szerződésben: »Az EU-nak a nemzetközi térben tettrekészebben és egységesebben kell fellépnie. Ezért szeretnénk az egyhangúságot minősített többségi szavazásokkal felváltani«. A koalíciós szerződést az Ukrajna elleni orosz támadás előtt írták, a jelenlegi vita pedig mintha a kormánypártoknak adna igazat.
De ha jobban megnézzük, az érvelés mögött meghúzódik egy ellentmondás: ha feladja az EU az egyhangúság elvét, a végén egységesebb lesz. Hogy lehet ez?
Vegyük úgy, hogy a játékszabályokat már megváltoztatták, és az EU külügyminiszterei megszavazták az olajembargót. Magyarország nem tudta volna keresztülvinni az álláspontját, talán Csehország és Szlovákia tartózkodott volna. Az embargó így életbe lépne, az EU pedig gyorsan dönthetne. De a budapesti, prágai és pozsonyi kormányok vajon képviselnék ezt az álláspontot? Befelé, a saját lakosságuk felé is, akiknek most együtt kellene élniük az embargó következményeivel? És – ami még fontosabb – kifelé, Oroszország felé is? Tényleg »egységesebb« lenne az Unió, ahogy a koalíciós szerződés ígéri? Vagy éppen fordítva lenne, és egy ilyen döntés csak még több dühöt zúdítana Brüsszelre ahelyett, hogy Moszkvát helyezné nyomás alá?
2015 őszén az EU egyszer már megpróbált egy hasonlóan mélyre ható kérdést a többségi elv szerint eldönteni. Akkoriban, a menekült- és migránsválság tetőpontján a tagállamok nagy többsége úgy döntött, hogy a menekülőket egy bizonyos kvóta alapján elosztja az EU-n belül. Magyarország, Csehországot, Szlovákiát és Romániát leszavazták. Formálisan helyes döntés volt, mert a bevándorláspolitikában nem kell egyhangúlag dönteni. De a következmények lesújtóak voltak: egy éveken át tartó keserű vita kezdődött, ami egy menekültnek sem segített, az EU-nak pedig a hitelességébe került”
Fotó: AFP / Attila KISBENEDEK
Aleksandar Vučić szerb elnök Brüsszelben tett látogatása során egy váratlan pillanatban utalt arra, hogy „üzenetet hozott Moszkvából”.
A honvédelmi miniszter szerint a NATO és az EU vezetőinek háborús képzetei komoly biztonsági kockázatot jelentenek.
A magyar miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a legújabb uniós tervet.
Nem tették zsebre hazánk válaszát.
Hegyezik a fülüket Moszkvában.
Még mindig Magyarország döntésén múlik minden.
Gyermekvédelem helyett ellenzékvédelem: politikai haszonszerzés az, amit Magyar Péter csinál a Szőlő utca kapcsán. Ukrajnát már 2027-ben felvenné az EU-ba Brüsszel, Amerika végzetes ítéletet mondott Európáról, Ursula von der Leyent még sose alázták meg így. Itt a Mesterterv nyolcadik adása.
A Leopard 2 A7HU a világ egyik legmodernebb harckocsija.
